Oldalak

2011. január 30., vasárnap

Közel az Úrhoz

Ja és már ezer éve akartam írni, hogy mióta P. van, újra imádkozom lefekvéskor, csak most a legyenek a szeretteim egészségesek és a legyen világbéke előtt azt is megemlítem, hogy ne ébredjen fel fél óra múlva a Ded.

Dumb & Dumber

És mikor már azt hisszük, nem lehet rosszabb, ennél nincs lejjebb, P. mindig produkál egy olyat...

... amivel bizonyítja, hogy de, van.

Mondjuk hálistennek most oka is van a nyöszörgésre (ha-ha, micsoda eufémizmus), ugyanis egyszerre 4 foga jön, amiből már 2 át is tört, 2 pedig napokon belül érezhető lesz ujjal is, bár még csak látszik. Van már tapasztalatom, hiszen ezek már az 5. és 6. fogai lesznek.

Lassan rágózhat a gyerekünk, döbbenet.

2011. január 27., csütörtök

Élet

És továbbra is küzdünk, küszködünk...*

Az eredmény: Még egy fog kinn (ezúttal a jobb felső, középső) és még egy fog látszik (a bal felső középső).

* Hétfőn éjjel pl óránként kelt (fél óra ringatás után fél órát aludt 11 és 6 között), kedden napközben nagyjából egész nap sírt, kifeszítette magát a ringató karomból és a szopizásból is, ha viszont letettem, a szőnyegbe fúrta a fejét ÉS úgy sírt, tegnap éjjel pedig 2.50-4.20ig sírt, kivéve, ha a hordozóban hintázhatott, majd fél óra alvás után 4.50kor újra ébredt...

Nem tudom, más baba is ilyen-e, hogy "elég" neki 10 óra alvás (8 óra éjjel 2-3-4 részletben és 2 óra nappal 4 részletben => persze szigorúan minimum fél óra körbehordozás, ringatás és / vagy hintáztatás után) és a legkisebb frusztrációra is elbőgi magát (múltkor pl nem tudta kiszedni a pillangót a kedvenc könyvéből, pedig máskor secperc alatt megy, hát jött ám a patália), ha igen, akkor én kérek elnézést, szar anya vagyok, hogy ilyen nehezen viselem, de valami azt súgja, hogy nem, nem lehet minden gyerekkel ilyen nehéz, különben már rég kihalt volna az emberiség.

Mert P.-ben az a gáz (amellett, hogy baromi erős hangja van és nem fél használni), hogy ha felébred éjjel, nem alszik ám vissza negyed óra után, nem alszik ám vissza, ha cicire dobom, nem, ébren van és sír és sír és sír. Mikor kicsi volt, azt hittem, 8 hónapos korára kinövi majd, de nem, vannak jobb időszakai, az igaz, de úgy általánosságban alig javult a helyzet újszülött kora óta.

Nagyon félek, hogy egyke lesz.

2011. január 23., vasárnap

Fúj

Volt nemrég a Szomszédunknál egy bejegyzés, miszerint az írek / angolok milyen buták, mert egy nem anyanyelvű emberkétől kérdezik meg, ezt vagy azt hogy kell írni helyesen.


Ha jól rémlik, a kommentekben volt egy-két megjegyzés az írek / angolok értelmi szintjére vonatkozóan, sajnos negatív értelemben, de bazzeg bagoly mondja verébnek, tekintve, hogy mi a báLYos gyerekek országa vagyunk, ahol


"Csak a gyerekek tudják pontoSSan,


mi folyik a világon,


Jobban látnak,


mint a felnÖttek..."


Soha, soha többet nem kattintok gyerek szépségversenyes oldalakra, mert ahelyett, hogy röhögnék a sok hülye fotón, mint eredetileg tervezem, mindig csak felcseszem az agyam, mennyi tudatlan ember él otthon...


És ők még csak meg sem kérdezik, ezt vagy azt hogy kell írni... Eh...

2011. január 21., péntek

Gyenge pontom

Én, aki a kocsonyát és a halat imádom, sőt, akinek a garnélarákkal sincs gondja (bár nem is élek-halok érte, az igaz), hát én olyan szinten undorodom az avokádótól, hogy ha az lenne az egyetlen ehető dolog a közelemben, hát tuti éhen pusztulnék.


Ha a májjal Európából, az avokádóval a világból ki lehetne kergetni, én mondom.

2011. január 20., csütörtök

Hogy miért lesz itt hamarosan nőuralom?

Van ez az elméletem nekem.


Nevezetesen, hogy minél később szül egy nő, annál nagyobb eséllyel lesz leánygyermeke. (Pontos kutatást persze nem végeztem, de miután P.-nek köszönhetően van egy-két (ha-ha, húsz-harminc) kisgyerekes ismerősöm, azt hiszem elmondhatom, hogy a húszas éveikben járók inkább fiúkat hoznak világra, a harmincas nők meg lányokat... Természetesen vannak szabályt erősítő kivételek, például az osztályunkból legkorábban szülő lány is lánykát szült, talán 24 évesen, illetve ismerek 35 éves fiús anyukát is, de a nagy átlagot nézve helyes a teória szerintem.)


No már most.


Miután a szülési életkor erősen kitolódik, egyre több nő szül harminc felett, egyre több lány születik, viszont épp azért, mert öregen szülünk, sokan csak egyetlen gyermeket hoznak világra egész életük során, azaz az egyes családok nem tudják már fenntartani a nemek természetes arányát és hopp, itt is vagyunk: előbb-utóbb elárasztják a nők a világot.


Asszem itt már csak Kína segíthet.

2011. január 18., kedd

Eh

És rákerestem, egy 8-9 hós baba 14 órát alszik / nap.


P. egy hónaposan sem aludt annyit csak mondom.

Genetika

Ja és mióta ugye hasra fordul bármikor és bárhol (= mindig, mindenhol, ezt olyan szinten csinálja, hogy mikor tegnap meg ma is feküdt kb 10 másodpercet a hátán, megböködtem, hogy minden oké-e, mert olyan szokatlan volt a látvány, hogy attól tartottam, fáj valamije), azóta nincs ugye masszázs, ergo nem érintettem meg a hasát már jó két-három hónapja (egy mászó vagy álló gyerek hasát tapogatni ugye béna, alvás közben meg nem zavarjuk), erre a hétvégén valahogy mégis sikerült és megdöbbenve állapítottam meg, hogy eltűnt a jó öreg, puha babahas, csupa izom a gyermek elöl. Ezt megfejelendő, ma éreztem két bögöt az említett területen etetés közben és rájöttem, hogy te jó ég, azok a bordái... Nem tudom, hogy ez normális-e, mindenesetre eléggé lehidaltam.


Bár tulképp ha ez a gyerek az anyja hasát és az apja combjait örökli (mint ahogyan az anyja haját és az apja szemeit), hát akkor most mondom, hogy óriási mázlista.

2011. január 17., hétfő

Élünk

A hétvége meglepően kellemesen telt, hosszú idő után úgy érzem, pihennünk is sikerült egy kicsit. Örömömben sütöttem fahéjas tekercset és megnéztünk egy Top Gear-t meg egy Beugrót is.


Az ok: P. (fanfárok hada, rajta) megtanult leguggolni állásból, aminek köszönhetően egyre kevésbé botul, azaz esik teljesen merev testtel hátra. Tízből kilencszer már mesteri ügyességgel kerül négykézlábra állásból, egyszer pedig túl mohón kap valami után kéz kézzel, elfelejti, hogy önmagában még nem tud állni és bizony akkor még jön a jó régi koppanás és sírás.


De van remény és ez is valami! Így, hogy nem kell minden másodpercét árgus szemekkel lesni, van időm kimenni pisilni, elmosni egy-egy cumisüveget, elpakolni egy játékot, szóval van fél-egy percem is élni.


Ezen kívül szombaton kimondta a Mama szót is (azóta a Papa és a Baba is megy), amitől először nem kaptam levegőt, úgy röhögtem, mert iszonyat furcsa volt értelmes szót hallani a szájából 8 hónapnyi ágü, brrrr, ppppp, gúgl, ögö után. Oké, véletlenül mondta ki, nem engem vagy valamelyik nagyit szólította, de akkor is, nagyon jó volt.


Szóval nő a gyerek, mint a bolondgomba*.


* Ennek örömére a hétvégén kapott először sárgabarackot is, illetve ma adtam neki reszelt almát (=azaz Nyers Almát, eddig csak simára turmixolt pároltat kapott).

2011. január 10., hétfő

Öregítenek

Amúgy meg front van: ma már 3an kívántak boldog szülinapot, pedig csak holnap van...

Mindazonáltal...

... azt hiszem, feltaláltam a spanyol viaszt: ha ebédelni szeretnék, odavetek P.-nek egy bagettvéget, amit vidáman csócsál akár 2-3 percig is és ezalatt én szépen meg tudok ebédelni. Apró örömök.


(Zárójelben kérdezem, hogy más 8 hónapost sem foglal le egyetlen játék sem egy percnél tovább vagy kezdjek aggódni, hogy hiperaktív a gyerek?!


Hiperaktívról jut eszembe: asszem egy kis Napóleont nevelünk. Vettünk ugyanis egy távirányítós autót, de nem az autó érdekli ám őkelmét, hogy jééé, magától megy, hanem a távirányító.)

Szekszi

Miután szereztem egy szép, piros fehérneműszettet, én balga gyorsan kimostam a babaruhákkal együtt (tényleg hamar akartam kimosni, na), úgyhogy most P. szerkói izgalmas, diszkrét rózsaszínes árnyalatban pompáznak...


Mi jöhet még?

2011. január 9., vasárnap

Helyzet

Nem hiszem, hogy sűrűn fogok írni a következő 10-15 évben, mert mióta P. áll, biztonságtechnikai szempontok miatt nem tudok elmozdulni mögüle, a szájjal-lábbal (+vakon) gépelés pedig (még) nekem sem megy.


Megvagyunk, jól vagyunk, de irtózatosan hullán. Jó lenne, ha végre kitavaszodna, mert ez a szar idő rátesz még pár lapáttal az amúgy sem elhanyagolható energiahiányunkra. (Mondjuk ki: nem túl felemelő reggel 7kor kelni, ha éjjel 2xfél / 1 órán át megy a ramazuri és még fél 10kor is (!) felkapcsolt lámpánál kell ütögetnünk a földhöz a dolgokat.)


Ja és just for the record: P.-nek van egy csomó új játéka, de a Movember plakát még mindig előkelő helyet foglal el a mókák között.


Illetve ma először táncikált ritmusra: állt a kiságyban, az apja dünnyögte neki a Kacsatáncot (ha-ha), ő meg ritmikusan rugózott a lábaival, miközben gurgulázva röhögött.


És hogy valami cikit is írjak róla: tegnap este a szoptatás próbálkozásunk után (este csak próbálkozunk, mert max 30-50 mg tej van, de kitartóak vagyunk, legalábbis én) úgy berágott, hogy 2 percig kellett várnia a tápszerre, hogy szabályosan dührohamot kapott. Legalább tíz percen át visítva üvöltött, hiába ráztuk, hiába ringattuk, hiába puszilgattuk, hiába nyomtuk a szájába a cumisüveget, semmire sem reagált, csak fülsiketítően ordított és úgy tűnt, kész, sosem hagyja abba. A dolog végül úgy oldódott meg, hogy visszatettem mejjre, azon kicsit megnyugodott, bár gondolom semmi nem jött, de az érzés, hogy Szopik, segített, majd egy hirtelen mozdulattal kicseréltem a cickóm az üvegre és akkor végre nagy durcásan bevágta a vacsoráját, bár közben még meg-megremegett néha, amitől a frász jött rám, hogy mi az isten baja van még mindig. Ez így leírva nem tűnik durvának, megélni viszont iszonyatos volt, hogy ezer decibellel sikított levegővétel nélkül és egyszerűen nem hagyta abba... Furcsa ezt bevallani, de néha félek tőle...


És miután ilyen negatívan nem záródhat post, miután ezer éve meg sem szólaltam, közlöm, hogy ma jártunk Malahide-on, ahol az Úr életében először Hintázott és Élvezte.

2011. január 4., kedd

Új év - új játék

Amíg mindenki a sajtószabadságról írja le a véleményét, mintha csak fociról lenne szó, én tudatom mindenkivel: van új játékunk*.


*Közel hajolok P. arcához amennyire csak tudok, az egyik szememet becsukom, a másikkal pedig végigpásztázom a szemeit, az orrát, a száját, majd mikor már érzem, hogy mosolyog, közlöm vele, hogy Whoopy.


A siker garantált**.


** Tegnap képen köpött egy falatnyi céklával, úgy röhögött. Na ja, minek kell evés közben is mókázni.