Oldalak

2019. július 5., péntek

Június vége & július eleje

Elég sűrű volt június második fele, sok helyen jártunk, részben köszönhetően annak, hogy még áprilisban vettem pár vouchert és ezek június 23-án jártak le...
21-én, pénteken pl a Rink nevű helyen voltunk, ami egy fedett görkori pálya (terem). Mig T. Petivel görkorizott, én Palikával a szomszédos játszóházban múlattam az időt, mert nem akartuk megkockáztatni, hogy Palika is korizik a frissen beütött fejével. Ha lúd legyen kövér alapon a korizás után beugrottunk a Beshoff Brothers-be fish & chips-ért (árulnak GM verziót is), T. meg a Burger King-ből kapott egy Whoppert, mert a halat ugye ő nem szereti...
Másnap a Fort Lucan-ba mentünk, amit már jó régóta terveztünk, de az időjárás sajnos mindig közbeszólt. Otthonról ez kb hihetetlennek tűnik, de iszonyú gáz ez az idei nyár eddig, ma van július 4-e és elmondhatom, hogy ma volt először, hogy 20 fok fölé ment a hőmérséklet. Hideg van, na. Durván. Még ir mértékkel is. Na szóval szombaton a Fort Lucan-ba mentünk, ami klassz volt, azt leszámitva, hogy rohadt sokan voltak, igy a vizes csúszdákra 15-20 percet kellett várni csúszásonként, a mini golfot pedig úgy döntöttünk nem is várjuk ki, mert ott órákig is állhattunk volna... Ettől eltekintve jó kis program volt, 1 körül érkeztünk és egészen fél 5-ig nyomultunk ott.
Vasárnap ezek után lazultunk: délelőtt csak a St Enda's Park-ba mentünk focizni, délután meg elvittem a fiúkat a Smiggles-be, ahol Peti a saját pénzéből vett egy illatos filctollkészletet meg egy spy pen-t, Palika meg kapott egy illatos karkötőt és egy szintén illatos ceruzakészletet.
A hét eseménye volt még Petiék kirándulása: a szinház után szerdán az Astro Park-ba is elmentek, ami valahol Tallaght-ban van, de én most hallottam róla először.
Ami június utolsó hetét illeti, az a búcsúzkodásról szólt: Palika ugyanis olyan nagyfiú már, hogy szerdán ment utoljára oviba*, ősztől ugye várja a suli szipp. Kedden elbúcsúztunk az ovitól: Elaine-nek adtunk egy nagy Yankee Candle-t, egy kavicsképet, egy szép tollat meg két fotót (egyik még 2015-ben készült, mikor Peti ballagott, a másik idén, már Palikával); a többiek meg szintén kaptak egy-egy csomag gyertyát meg egy-egy közös képet Pajával. Az ovis búcsú mellett elváltunk Pipi sulijától is, pontosabban az épülettől, mert a St Brigid's és a St Mary's National School tavaly St Christopher's név alatt egyesült és ősztől - remélhetőleg - végre-valahára becuccolhatnak a gyerekek a vadiúj épületbe (amiben lesz fedett tesiterem is yaay). A suli amúgy €20-ért kiadott egy emlékkönyvet a St Brigid's több mint 100 évéről (nagyon szomorú volt látni a cimlapon, hogy St Brigid's School: 1906 - 2019), szentimentalizmusból megvettem és cseppet sem bántam meg, nagyon cuki kis kiadvány, vicces és izgalmas sztorikkal és sok-sok képpel, amiket majd jó lesz nézegetni pár év múlva, mikor már megfakulnak az emlékeink, hogy is nézett ki Peti első sulija...
Mivel Palika már szerdán végzett, Pipi viszont még péntekig járt, a csütörtök-péntek délelőttöt kettesben töltöttük Pállal. Csütörtökön a Cabinteely Parkba mentünk, pénteken meg Bray-be (tengerpart, játszó, Sealife), mindkettő klassz volt, mivel végre jó idő volt. Pipit pénteken amúgy Hugo vitte haza, mert suli után Hugo-nak party-ja volt a Jumpzone-ban. Nem voltak sokan, kb 5-en az osztályból, de Peti nagyon jól érezte magát - Vicki fél 8kor hozta haza szokás szerint hulla fáradtan.
A szünet első hétvégéjén felköszöntöttük a fiúkat a névnapjuk alkalmából (nem nagyon szoktunk névnapot ünnepelni, de most valahogy igen, kaptak egy távirányitós helikoptert meg egy-egy elektromos fogkefét), vasárnap meg elmentünk a Wallaby Woods nevű helyre, ami megelepően szuper volt, szinte az egész napot ott töltöttük, annak ellenére, hogy meglehetősen rosszul indult a kirándulás, ugyanis mire odaértünk, elkezdett esni az eső (bahhhh). Jó fél órát ültünk a kocsiban, mire elállt és bár már ott tartottunk, hogy feladjuk és hazamegyünk, végül jól jártunk, hogy nem riadtunk meg a rossz időtől, mert jó kis napunk volt és még csak el sem áztunk.
A szünet első hete - vagyis július első hete - természetesen megint kisebb stresszel kezdődött: Peti ugyanis kissé belázasodott hétfőre... Mivel szombaton, 6-án repültünk volna haza Magyarországra, ez kissé idegesitett, de biztunk benne, hogy semmi komoly, annál is inkább, mert 38.5 fölé nem nagyon ment a láza, sőt, másnap reggelre már kb el is múlt, úgyhogy elvittem játszózni a Cabinteely Park-ba. Mivel T. egyfolytában rágta a fülem, hogy hülye vagyok, hogy kiviszem Pipit betegen, hogy biztosra menjünk, szerdán elvittem őt a GP-hez, hogy nézzen már rá, hogy van, repülhetünk-e pár nap múlva, a doki pedig megnyugtatott, hogy nem kell aggódni, egy kis virus az egész, hamarosan okés lesz minden, a füle szép, a torka tiszta, semmi extra, csak a stressz. Miután T. a héten még itthon volt, hogy Palika szivjon azért levegőt, ha már Peti "beteg", szerdán elvittem Paját Dun Laoghaire-be fagyizni, mig Peti itthon pihent T-vel. Mivel csütörtökön már csak max 37.3-4 körül volt Pipi hője, kisebb rábeszélés után délelőtt négyesben mentünk el a Marley Parkba játszózni, ahol Peti azért főképp olvasott, mi meg Palikával fociztunk.
A hét megkoronázásaként pénteken bementünk a Céghez enni, délután pedig már csak pakoltam, hiszen szombaton 5kor (végre) indult a gépünk Magyarországra, várt a nyár!

*Palika amúgy ennyit változott az ovis évei alatt awwww: