Augusztus 17en erkeztunk haza Magyarorszagrol, szoval volt meg nagyjabol egy hetunk beallni ujra az eletbe, mielott a suli ujra elkezdodik.
Itt voltunk - itt nem voltunk. Mik történtek - mik nem történtek. Mit csináltunk - mit nem csináltunk. Ilyesmik.
2024. szeptember 3., kedd
Es meg egy iskolakezdes
2024. június 4., kedd
Junius bank holiday weekend
Mert hogy itt ilyen is van am, igaz, Punkosdunk nincsen.
Mivel regota (nagyjabol Nonap ota) szerettem volna atautozni Eszak-Irorszagba, mert mar rohadtul unom az itteni glutenmentes cuccokat, kapora jott, hogy junius elso szombatjan kockaverseny volt Termonfeckinben, ami mar feluton van Eszak fele. Het elejen elkezdtem pedzegetni, mi lenne, ha szombat ejjel a hatar kozeleben aludnank es masnap felszaladnank Newry-ig, majd onnan jonnenk haza vasarnap este, de egeszen szerdaig vartunk a szallasfoglalassal, mert Irorszagon belul csak 250 euronal dragabban talaltunk helyet egyetlen ejszakara, ami azert eleg nevetsegesnek tunt, azert is, mert ennyiert nem hotelben alszik az ember, hanem egy nyomorek B&B-ben, szoval bahh. Szerdan aztan megvilagosodtunk, hogy akar Eszak-Irorszagban is keresgelhetnenk es lass csodat: mar 100-150 Euro kozott talaltunk szallasokat. A valasztasunk vegul Scott`s Place-re esett es ha lud, legyen kover, 2 ejszakara foglaltuk le, mert hetfon ugyis bank holiday volt Irorszagban, nem kellett hazaszaladnunk.
Termeszetesen mondjuk Murphy dolgozott: lefoglaltuk a non-refundable szallast szerda este / ejjel, T. csutortokon delutan elkezdett krahacsolni es az o multjaval ugye ez sosem jelent jot... Na mindegy, csutortok a szokasos mederben telt, penteken meg meglehetosen suru napunk volt: T. fel 10re ment fogorvoshoz (tehat o vitte a gyerekeket kocsival), onnan fel 11re atdugozott a varoson a borgyogyaszhoz leszedetni egy anyajegyet, majd delben talalkoztunk a Google-nel, mert nevnapom alkalmaval bevitt ebedelni a Ceghez. Eddigre kicsit romlott a kohogese, surubben es szaftosabban kohogott, szoval penteken tiszta idegben csomagoltam, mert nem voltam benne biztos, hogy szombaton el tudunk menni a versenyre. (Nagyon gaz amugy, amint elkezd kohogni vagy tusszogni, lefagyok, hasmenesem lesz, hanyingerem, faj a gyomrom, alig tudok gondolkozni, mozogni, teljesen hasznalhatatlan leszek. Neha ugy erzem elszalasztom a fiuk gyerekkorat is, nem tudok rajuk ugy koncentralni, mint kene, nagyon gaz. Petinek pl penteken volt az utolso napja, 2 award-ot is nyert, de fel sem tunt, mert vegigstresszeltem az egesz napot, mi lesz, hogy lesz.) Vegul szombat reggel ugy iteltuk, nem olyan rossz a kohogese, laza nincs, ugyhogy 8 korul nekivagtunk Termonfeckin-nek. Mivel ez egy kisebb verseny volt, csak 80 fos, Peti nagyon bizott egy szep helyezesben, szeretett volna ermet kapni, de nem jott ossze, Skewb-ban es 2x2-ben otodik lett, 3x3-ban meg tizedik (Palika Skewb-ban 15., 2x2-ben 14., 3x3-ban 20. lett.). Nyilvan ezek is nagyon jo eredmenyek, tekintve, hogy en meg a 2x2-eset sem tudom kirakni egy ora alatt sem haha, de kicsit azert csalodott volt, hogy lemaradt a dobogorol. A verseny amugy szokasosan telt, T. sokat biraskodott, en meg tervezgettem a mini nyaralasunkat. Ebedre bementunk Drogheda-ba a Mekibe es mivel ez egy rovid verseny volt, 5 korul mar vegeztunk is. A szallas fele megalltunk Newry-ban a Sainsbury`s-ben vasarolni (ami elvileg egy draga bolt, de meg igy is sokkal olcsobban vettem ott gm cuccokat, mint Irorszagban pff), majd irany Horany, johetett Scott es az o helye. A szallas nagyon profi volt, szepen felujitott es szinte minden vadi uj volt, csillogott-villogott, olyan volt, mintha mi lettunk volna az elso lakok. Kaptunk egy csinos kis welcome kosarat is, volt benne kenyer, karamellas suti, palacsinta, chips, popcorn, csoki, nagyon klassz volt. Bar napkozben T. alig kohogott, estere elegge behullult, nagyon hamar elaludt, amin aggodtam kicsit, de probaltam tultenni magam rajta.
Vasarnap gyonyoru napsutesre ebredtunk es mivel a kinezett lepke farm csak 12kor nyitott, elotte megalltunk a 20 percre levo Peace Maze-nel is, ami egy gyonyoru, oriasi park kozepen volt. (Mindig megallapitjuk, hogy az ir parkok a magyar parkokhoz kepest nagyon szepek, de az eszak-irorszagi (es nagy britanniai) parkok megint egy kovetkezo szint. Altalaban fizetos a parkolojuk (5 font), de hatalmasak, gyonyoruen karbantartottak es mindig van valami kis extra josag bennuk, jelen esetben ez a gigaszi noveny labirintus volt, amibol alig jutottunk ki. A jatszoter mondjuk nem volt egy nagy szam a parkban, de abbol mar igy is ugy is kinottek a gyerekek, szoval nem is nagyon bantuk. Mivel nagyon szepen sutott a nap, a fiuk kaptak fagyit, kicsit setaltunk, neztuk, hogy a kenusok beborulnak-e a toba, majd 1 korul tovabbmentunk a lepkekhez. Az autouton T. elkezdte mondogatni, hogy faj a feje, melege van, szoval innentol nalam elegge bekapcsolt a para uzemmod, annal is inkabb, mert elkezdett egyre surubben kohogni. Nyilvan probaltuk jol erezni magunkat azert, de mindkettonk gondolatai akorul jartak, mi lesz, ha hirtelen rooszabbodik az allapota. A lepkefarm amugy klassz volt, rengeteg oriasi, szines pillango volt, egeszen varazslatos vilagba csoppentunk. A lepkek mellett nagyon sok pavat is lattunk testkozelbol, legalabb 6-8 maszkalt korulottunk szabadon, ami nagyon tetszett a gyerekeknek is. A parkot magat annyira nem neztuk meg sajnos, vegigmentunk az itteni novenylabirintuson is (ez azert kisebb volt, mint a masik), de nem idoztunk sokat a kertben, mert lattam T.-n, hogy fogy a turelme, nem nagyon akar mar raerosen setalgatni. Kifele menet kb 10 percet hintaztak a gyerekek, mi ezalatt a pavakkal beszelgettunk, majd fel 4-4 korul indultunk is hazafele. Mivel delutan szerettunk volna BBQ-zni, megalltunk egy Asdaban, majd egy Lidlben is hust venni es kb fel ora alatt hazaautoztunk. Otthon nemi pihenes utan megsutottuk a husokat (vadiuj volt a gazas BBQ is, nyilvan), megvacsoraztunk es ennyi volt a nap.
Hetfo reggelre T. meg jobban kohogott (surubben es rondabban), szoval para on, termeszetesen. Mivel az ido is beborult, nem terveztunk kinti programot, helyette befoglaltam egy kor bowlingot es egy kor mini golfot Craigavon-ban, az Airtasticban. Miutan eleg hamar ertunk oda, beszaladtunk a Tescoba venni ezt-azt meg (az arak, uristen az arak, hulye Irorszag...), majd johetett a moka. Eltekintve a folyamatos aggodastol, hogy van T, mennyit kohog, faj-e a feje, hogy erzi magat, egesz jol elvoltunk, igaz, a mini golf kisse hosszu volt es eleg nehez. Miutan vegeztunk, a kocsi fele igyekezve meglattunk egy Home Bargain nevu boltot, oda szinten beugrottunk (egy izelito ar, ugyanaz a Schar ciabatta, ami nalunk 3.60 euro, itt 1.69 font volt, vagyis 2 euro, de ugyanez kb mindennel), majd negyed 4 korul elindultunk hazafele. Erdekes modon osszesen 2 ora volt az ut, szoval akar evente tobbszor is feljohetnenk ide vasarolni, hiszen Newry pl meg kozelebb van, kevesebb, mint 1.5 oranyira, ami mar semmi, tekintve, hogy Dublinon belul is tudsz 1.5 orat dugozni, ha ugy hozza az elet... Fel 7re tokkal-vonoval kipakoltam, elpakoltam, keszulodhettem a masnapra.
Bar nagyon jol sikerult ez a kis hosszu hetvegenk, tobb szempontbol is jol osszejottek a dolgok, T. kohogese, betegsege azert elegge bearnyekolta ezt a 3 napot. Orulok, hogy eljutottunk pihenni kicsit, de cseppet sem bantam volna, ha nem kellett volna folyamatosan paraznunk. Most kedd van, en munkaban (nagyjabol senki nincs benn haha), T. otthon es sajnos meg nem mult el a veszely, reggel pl meg rosszabbul kohogott talan, mint eddig barmikor es egyszer hajnalban mert 37.9-et is, szoval folytatodik az aggodas, de mar legalabb itthon...
2024. március 10., vasárnap
Az otodik pecset
Csak az esemenyek sorrendisege miatt:
A kedd (marcius 5) este veszekedessel zarodott, mert gyerekalvas elott bementem Palikahoz jatszani kicsit a 3 napja erkezett horcsoggel... T. ezalatt duhosen teregetett, majd nekiallt panaszkodni, milyen dolog mar az, hogy mi vidaman elvagyunk es o meg egyedul tereget, miert nem segitettem neki. Rakerdeztem, hogy vajon miert nem jott be hozzank jatszani, akkor jot szorakoztunk volna es utana egyutt kiteregethettunk volna, mire megsertodve mondta, hogy dehat nem hivtuk... Par perc vita utan ennyiben maradtunk, ekkor mar 10 elmult, mondtam, hogy inkabb fekudjunk, mert ez nem vezet sehova.
Szerda reggel mar elottem fenn volt, mondvan nagyon rosszul aludt (en is, a hulye rokak nonstop visitottak) es kicsit mintha fajna a torka. Elmentunk dolgozni, napkozben irt, hogy nagyon izzad, majd razza a hideg, vitt homerot, de csak 37.4-5 volt a hoemelkedese. Fel 3kor Palikat osszeszedte es hazajottek. En ugye negyed 6 korul erkeztem haza, akkor meg kontosben dolgozott, de az este arrol szolt, hogy aggodtunk, hogy hamarosan komolyabbra fordul a dolog. A laza 38.5ig ment fel vegul, de rettentore izzadt es nagyon egett az arca, ugyhogy borogatni kellett egy jo ideig, hogy normalizalodjon a dolog. A Nurofen melle bevett 10 mg Frisiumot is, biztos ami biztos, de azert kisse felve fekudtunk le nyilvan, mit is hoz az ejszaka. Ejjel kb 3-4x mertem a lazat, vegig 36.6 volt halistennek, kicsit megnyugodtunk reggelre, mert egesz jol aludt, szoval bizakodva vagtunk neki a napnak, hatha ennyi volt a dolog. Peti elment suliba, en elvittem Palikat, majd rohantam be dologozni, de igy is ugye egy orat kestem. Valami szerencses veletlen miatt a valtasom elobb jott be, 10 korul 12.30 helyett, ugyhogy fel 11kor hazasiettem, minden oke-e. Halistennek az volt, se laz, se semmi, beszelgettunk, elvoltunk, majd 2kor elmentem a fiukert a suliba. A delutan jol telt, en ledoltem, o ugyintezett, minden a legnagyobb rendben ment, este meg egy randizos musort is megneztunk a teveben, szoval nyugiban, alig-alig aggodva fekudtunk le.
Penteken fel 7kor csorgest hallottam a konyhabol: Peti es T. is fenn voltak mar. Kiderult, hogy ejszaka nagyon izzadt, 38.8 volt a laza... Peti elment darttal suliba, Palikanak meg nem volt iskola, mert szavazohelyiseg volt a suli, igy harman maradtunk itthon. 10-11ig egesz nyugodtan voltunk, a laza lement, 37 korul stagnalt, viszont azt vette eszre, hogy angolul nem igazan tudja kifejezni magat. Probalt mondani valamit, de csak nagyon nehezen, egyszeru mondatokat tudott kitalalni. Egy ideig probaltam nyugtatni, hogy biztos a stressz (van, hogy en sem talalom a szavakat, borzasztoan erzem magam olyankor), de egyszer csak akart mondani valamit magyarul - es itt is elveszett egy szo... Nem feltunoen, de igy, hogy tudjuk az elozmenyeket, elegge megijedtunk. Mivel nem volt itthon semmi kaja (hiszen napok ota nem mertem itthagyni hosszasabb idore este), Palikaval felkerekedtunk es bementunk Dun Laoghaire-be vasarolni, o pedig ledolt. 1 korul hivtam, epp felebresztettem, de szepen beszelt, normalisnak hangzott, szoval meg is nyugodtunk kicsit, hogy biztos a stressz miatt felejtette el azt az 1-1 szot. Mivel elhuztuk az idot, hazafele felvettuk Petit, majd gyorsan foztem valamit es ebedeltunk. Delutan a fiuk kikonyorogtek a Johnny English-t, igy azt megneztuk, elvoltunk, minden rendben ment. Kb 5tol aztan megkezdodott az idegtepo agyalas, mi legyen, menjunk-e be az emergencyre, hiszen hetvege jon es mintha egyre tobb szonal akadna meg a beszede... Raadasul az egy dolog, hogy nem jutott eszebe egy-egy szo (ez mindenkivel megesik azert), de elkezdett mondatokat, amik nem illettek sehova es ezt o is eszelelte. Peldaul arrol beszeltunk, hogy induljunk-e, mire o "Hat a felenel ki lehet mosni - na ezt most nem tudom, miert mondam."... Plusz ami a legparabb, egy-egy elfelejtett szo helyett betett valami halandzsat, valami abszolut nem letezot... Miutan egyre rosszabb lett a dolog, fel 9kor vegul - Peti rabeszelesere is - nekivagtunk a St Vincentnek. A prefab epuletben kezdtunk, onnan kb 10 perc utan behivtak triage-ba, majd azonnal atvittek a masodik varoterembe es onnan kb 3 perc alatt benn is voltunk az emergency varojaban. Na itt maratoni varakozas kezdodott, 11kor jott oda az elso nover vert venni, ezalatt maganal volt, beszelt, stresszelt, de meg tudta, hol van. Probaltak tole vert venni, na ez borzaszto volt, nagyon fajt neki, hol itt, hol ott probaltak megtalalni a venajat, de hiaba. Mindekozben mogottunk vart egy paranoid no, aki nonstop, de tenyleg nonstop pofazott, szornyu volt. Probaltunk pihenni, lenyugodni, az a bolond meg nyomta magabol a dumat, monoton hangon, lelegzetvetel nelkul. 1 korul ert oda hozzank az orvos, kikerdezett mindenfelerol, reszeletesen elmondtam mindent, majd legalabb 3x elment, mondvan mindjart jon vissza, de ez a mindjart mind a 3 esetben ugy 30-40 perc volt. Idegtepo volt a varakozas, ezer evig semmi se tortent, T. egyre frusztraltabb lett, foleg, hogy egyre kevesbe volt maganal. 2 korul felallt, hogy akkor o megy, engem a frasz kerulgetett, hogy mindjart elesik, de o csak eroskodott, hogy akkor o indul, haladjunk, itt nem tortenik semmi. Vegul csinaltak egy ECG-t, majd 3kor attettek egy kis kulon szobaba az emergencyben es innentol mar pokoli volt a dolog. Jott egy masik doki, aki elvegezte a neurologiai teszteket, aminek a tobbsege ment neki (bar a vicsorgas nem, es az sem, hogy erintse az ujjat az orrahoz es az orvos ujjahoz), de ha kerdezett valamit az orvos, csak ertelmetlen motyogas volt a valasz. Hol elaludt, hol felebredt, ezekben a szakaszokban mas-mas allapotban kelt. Volt, hogy csak a szemevel kommunikalt es ugy tunt, vidam kedve van, csak mosolygott; volt, ki akart menni wc-re, de nem tudta kitalalni, hogy jusson ki az ajton, hiszen az infuzios allvany magasabb volt, mint az ajto es meglepodott, mikor mutattam neki, hogy kicsit meg kell donteni az allvanyt es akkor kifer; volt, hogy merges es agitalt volt es kozolte, hogy akkor o most lefekszik es kezdett vetkozni, kereste a torolkozojet es ki akart menni a folyosora, hogy ott az o agya, miert nem engedem mar, hogy lefekudjon kinn; majd olyan is tortent, hogy ra volt ugye kotve az infuzio es nem ertette, miert nem tudja levenni a kapucnis felsojet, szoval teljesen osszegabalyitotta az infuzio zsinorjat es a felso ujjat. Mindekozben telt-mult az ido, korulottunk mindenki aludt a kis fulkekben, mi total fenn es kuzdunk, mert o haza akar menni, en pedig probalom visszatartani nulla eredmennyel. Borzaszto elmeny volt, tenyleg, senkinek sem kivanom. Eddigre teljesen elvesztette a jozan itelokepesseget, veszekedett, olyanokat mondott, hogy persze, ha en akarnek menni, akkor biztos reg hazamennenk, elege van stb stb stb Mikor kerdeztem, megis hova akar menni, kozolte, hogy hat hova akarna, termeszetesen vixen... 8ig szenvedtunk igy, akkor jott egy orvoscsoport, akiknek egesz jol elmondta, hogy mi a foglalkozasa (mast nem kerdeztek), majd mondtak, hogy CT es lumbar punction jon, hogy kideritsek, mi okozza a zavartsagot. Mivel ekkor lefekudt aludni vegre, en hazajottem a gyerekekhez es 9tol 1ig aludtam. Szegenyek ok is kivoltak, foleg Palika, o be is lazasodott es szinte egesz nap fekudt. Delutan elmentem vasarolni a Lidlbe, majd 6 korul bementem a korhazba, ahol meg rosszabb fogadott... Abszolut nem volt maganal, nem tudta, hol van, ki vagyok, csak az latszodott, hogy nagyon frusztralt, nagyon unja a helyzetet, fel es el akar jonni. A szemei teljesen automatikusan neztek, ertelem nelkul es mikor odaertem, epp sikerult felulnie az agyon, de ugy, hogy a labait beakasztotta az agy szelen levo racsokba... Probaltam novereket keriteni, hogy szabaditsak ki innen, mert egyre inkabb ugy tunt, hogy el fog dolni, vegul fel 7kor jott egy dokino, aki probalta elvegezni rajta a szokasos neurolgiai teszeket, de hiaba.. A szoritsa meg a doktorno ujjait olyan jol sikerult, hogy el sem akarta engedni, hallottam, ahogy osszeszoritja a doktorno ujjait es nem birja elengedni. Borzaszto volt, csak menekulni szerettem volna onnan, nem tudom elmondani, milyen elmeny igy latni egy ertelmes, okos, nagydarab embert, aki 24 oraja meg egesz jol volt.
Most vasarnap del van, nem tudom, merjek-e telefonalni, mi a helyzet. Reggel 10kor meg ugyanott volt, az embergency-n, bar azt igertek, hogy 9 korul felviszik az ICU-ba... Nagyon felek. Es kozben semmi valasz, mindene negativ, senki nem tudja, mi az isten van.
Update: Pentek van es mindenki itthon van... Irom akkor, hogy es mint volt az elmult par nap.
Vasarnap Palikanak party volt, 2-4.30ig a Trinity-nel, falmaszas. Petit is vittuk, mivel nincs parkolo arra, en megalltam valahol es Pipi elkiserte Palikat a buliba, majd ugyanigy visszafele. Mig Pali szulinapozott, mi Petivel beszaladtunk a Frascatiba, o kapott egy Mekis menut, majd vasaroltunk az Aldiban. Miutan mindenkit hazahoztam, 5 korul bementem a korhazba, ahol T-t egesz nyugodt allapotban talaltam egy masik cublicle-ben, mint ahol hagytam penteken, igaz, most melle volt rendelve egy carer, aki egesz nap ult mellette, hogy megakadalyozza, hogy lelepjen. (Nem mintha el tudott volna jonni.) Beszelni nem beszelt abszolut, de ertette, mit mondok, a szemevel kommunikalt es tobbszor elsirta magat... Kb 1 orat maradtam, beszeltem a noverekkel, majd miutan sok mindent nem tudtam csinalni, hazamentem a gyerekekhez.
Hetfon 9-2ig dolgoztam, hogy Palikat tudjam hozni-vinni a suliba, majd miutan hazahoztam, Petit meg sem varva szaladtam a korhazba. Mikor odaertem, T. teljes menetfelszerelesben alldogalt, hatizsakkal a hatan, mondvan akkor o hazajon. Egy fiatal dokit kerdeztem, mi a palya, feltem, hogy tenyleg hazajohet, amikor meg lathatoan nem teljesen tiszta, de halistennek a doki megnyugtatott, hogy nem, nem, tovabbi vizsgalatokra maradnia kell meg, szo sem lehet rola, hogy hazamenjen meg... Ekkor mar egy 3. cubicle-ben volt, meg mindig az emergency-n, de legalabb mar fel tudott allni, tudott setalni es meggyozheto volt, hogy maradnia kell. Ezen a napon jo sokaig maradtam, hol elaludt, hol felebredt, majd a legutolso ebredesnel mintha vegkepp leesett volna neki a tantusz: kivancsian nezett kifele a folyosora, hogy megbizonyosodjon, hogy tenyleg korhazban van, mert mint mondta, eddig azt hitte, csak almodja az egeszet... Szerintem kb innentol emlekszik a tortentekre, szoval pentek estetol hetfo delutanig egy nagy homaly van az agyaban, kepekre emlekszik, de a sztorit nem tudja osszerakni. Hetfon miutan hazaszaladtam, gyorsan elrendeztem a gyerekeket, majd 7 utan visszamentem a korhazba par cuccal - hat mit ne mondjak, hulla faradt voltam, mire fel 9 korul hazaertem.
Kedden hasonlo volt a menet: 9-2ig munka, majd korhaz. Ezen a napon mar osztalyon volt (St Andrews), egy szobaban 3 nagyon oreg bacsival. Sokkal jobban mozgott mar, mint hetfon, szepen el tudtunk setalni a bufebe, ahol jokat nevetgelve ideztuk fel az elmult szornyu napokat. Szerdan szinten ugyanez: suli, munka, suli, haza, korhaz, seta, bufe. Ezen a napon megcsinaltak az MRI vizsgalatat, meg egy EEG volt hatra, de mivel hosszu hetvege jon, kozoltek, hogy csutortokon vagy penteken hazamehet. Vegul csutortok lett a dologbol, epp beertem a munkaba, mikor hivott, hogy johet haza. Fel 1 korul hoztam haza es innentol remeljuk, hogy tobb nehezseggel nem kell megkuzdenunk most mar jo ideig ezzel kapcsolatban. Palika amugy a valtozatossag kedveert csutortok reggelre elkezdtett rettentore kohogni, szoval este vihettem ot is orvoshoz, aki kozolte, hogy valami virus es majd elmulik. Pentek reggel 38.5-el kelt szegeny, nagyob bizom benne, hogy T. nem kapja el, mert tenyleg mar csak az kell, hogy visszakeruljon a korhazba... Nagyi jon vasarnap, hat kivancsi leszek, hogy lesz ez az elkovetkezendo 2-3 het.