Esik, bár ez annyira nem meglepő, hiszen pénteken megyünk a Balcsira... Pontosan IDE.
Most megyünk ötödször vagy hatodszor Balatonszepire, ebből egyszer volt normális idő, a többi esetben mindig legalább a napok felén borult volt az ég... De igazság szerint nem zavart még sosem, mert a környéken annyi más is van a vízen kívül... Szombaton lesz ugyan a Balaton átúszás, de szerintem az idő nem lesz a legjobb, meg amúgy is, én ugye, mint a nyeletlen fejsze kb...
Az előbb néztem a Sherlockot, közben kávéztam és kakaóscsigát majszoltam, simiztem a Macskát és hallgattam a fák lehulló levelének lágy neszét. Szép az élet. Vagyis... Beárnyékolja a dolgot, hogy Anyu beteg... Nagyon tropa szegény mostanság, nyár elején kiderült, hogy asztmás és valamilyen szindrómája van, amitől az ujjai fehérednek, a csontjai teljesen meszesek, a visszeres lábai trombózisra hajlamosak és most ráadásképp 38 fokos lázzal kelt reggel. Lázzal. Nyáron. Nem tudom elképzelni, mitől lehet, a feje fáj borzasztóra meg a szíve - bár az utóbbi nála már szinte alapjáratnak tekinthető - és egész nap alszik. Percenként mértem a vérnyomását, a legmagasabb 115 / 89 volt, viszont a pulzusa is 80-90 körüli, az meg borzasztó magas. Jó lenne, ha nem lennék ennyire tök orvoslásból és tudnék rajta segíteni... Egy évig tanultunk az egyetemen élettant és anatómiát, de hol vannak már azok az ismereteim... Meg különben is... Az egészséges működésről taultunk, nem a betegségekről... Pedig szegény a Széchényiben még tök jól volt. Sőt, még tegnap is. De reggel, amikor hívott, már hallottam a hangján, hogy baj van. Nincs annál szörnyűbb, mikor az ember szülője beteg. Szerintem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése