Szerdán láttuk a Provokátort. Volt benne egy néni, aki sírva ette a zsíros kenyeret a kis kunyhójában és hüppögve mondta a riporternek, hogy százezer forintra lenne szüksége ahhoz, hogy megvegye azt a kis telket, ahol él és így állampolgársághoz jusson itt, Magyarországon. 10 perce keresem a műsor elérhetőségét, hogy valamiképpen hozzájáruljunk ahhoz, hogy összejöjjön az a nyavalyás százezer - és semmi. Az MTV honlapján még egy nyomorult fórum sincs, a gúgölön semmi.
Azon kívül viszont:
"És vendégünk lesz egy kisgyerek, akinek a múlt héten hasmenése volt - épp itt az adásban..." M2 - reggeli műsor...
Nem tudom, elébe menjek-e Aranyvirágomnak, hogy együtt autókázzunk haza és az egymásra hangolódási időszakot már a kocsiban megéljük... Az mindig olyan jó, együtt ülni az autóban, szidni a nagy forgalmat,
beszélgetni a mivoltmaveledről, hallgatni a Kontrát (majd a Re-kontrát), tervezgetni, gondolkodni, lökdösődni, dörgölőzni, összejönni, lábnyomodban lépegetni, egy levegőt lélegezni... :)
Tegnap is... Az "új" kocsiban ugye egy ősrégi kazettás-magnó (a'la Szokol) van csak, így vagy rádiót hallgatunk (Klub rádiót vagy max Slágert - mert a többi alig jön be) vagy kazettát - ami ugye kissé
idegenül hathat 2005 végén... De nem is ez a lényeg... Tegnap este jövünk hazafelé a Prága után (merthogy ott is voltunk - majd elolvadtam a meghatottságtól) és mintha a Télapó húzná elő a legdrágább ajándékát a puttonyából - Aranyvirágom előszed a mellette lévő ajtózsebből.... egy... egy... kazettát. Egy MC-t. Egy rendes, 60 perces, szalagos, eredeti kazettát. És mi van rajta? Best of Bonnie Tyler. Azt hittem lefordulok az ülésről a nevetéstől meg a végtelen szeretettől, ami hirtelen elárasztott meghallva a totáleklipszofmájhárt
rég hallott dallamát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése