És ha már esték, annyira azért nem kétségbeejtő a helyzet:
- Hétfőn este, a fos napon, az utolsó kajálása után, 10kor nagy dühösen letettem P.-t a kiságyába és kimentem vacsorázni, mire öt perc múlva ott találtam a helyén egy kis gingerbread man-t álmában szuszogva (csokornyakkendő nem volt rajta).
- Tegnap ugyan 1 óra 20 percig kellett rimánkodni neki, hogy aludjon el (11kor dőlt ki, régi időszámítás szerint az éjfél!), de ma reggel fél 10kor mentem be hozzá megnézni, mi van már. (fenn volt már, de egy nyikk nélkül explorálta a környezetét)
Hát így élünk mink.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése