Még mikor múltkor jöttünk hazafelé valahonnan, akkor gondolkoztam el azon, hogy te jó isten, milyen rossz, hogy még előttem a szülés, hát ott bármi történhet, ki tudja, mennyire fog fájni, mi lesz, hogy lesz, erre beugrott, hogy úristen, hát már túl vagyok rajta...
Hasonlóképp, néha kiver a hideg veríték, hogy nem, nem, hát én soha nem kapok jogsit, nincs az a vizsgabiztos, aki engem átengedne, kész, vége, aztán eszembe jut, hogy hohó, hát vagy 10 éve van jogsim.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése