Oldalak

2011. február 2., szerda

Kifejtés

Nem hiszem, hogy létezik még egy ilyen, aki...


- 8 hónaposan többet sír, mint amennyit alszik


- nem hajlandó elviselni, ha ölben ringatják, ő csak akkor hajlandó 45-60 perc ringatás után elaludni fél órára, ha ez állva történik


Teljesen, totálisan unom ezt az egészet, ha tudom, hogy ilyen lesz, sosem lett volna gyerekünk. Sajnálom.


Aki szerint gyenge és béna vagyok, annak csak egy napra kölcsönadnám ezt a rosszcsontot, kíváncsi lennék, hogy bírja.


Nézzük pl a tegnapot: Napközben 2x40 perc alvás, az első az séta alatt, hogy véletlenül se pihenhessek, a második pedig úgy 1 órás masszív ringatás után.


Este elvittük autózni, amivel nyertünk újabb 45 perc kussot (igen, 2 óra 5 perc alvásnál járunk napközben), majd a 9es vacsora után 11re sikerül t is letenni. 00.30kor kelés, sírás, 15 perc ringatás után alvás egészen 2ig, amikor újra 15 perc ringatás, majd ugyanez 3kor és negyed 5kor, amikor is cifrázta, mert ne hagyta abba a visítást, csak 45 perc hordozóban való rángatásra. 5től aztán (hurrá) aludt 8ig, de én persze az idegtől kb 6ig egy szemhunyásnyit sem aludtam, mert hát bassza már meg, 8 hónapja élünk ebben a pokolban.


8kor kezdődött a nap (iszonyat későn, általában 6kor kezdődik), 9től visít a fáradtságtól, azóta hordoztam, hagytam sírni, etettem kétszer és most, 11.25kor aludt el - feltételezem 11.55ig.*


És akkor elölről az egész.


Úgy érzem, ennek sosem lesz vége.


(És hogy ilyenkor miért nem alszom, miért pötyögök? Azért, mert mint 5kor, szétbasz az ideg, hogy ez a gyerek 9 órát alszik 24ből és a tendencia romlik (először, újszülöttként 14 volt, aztán 12, aztán 10 és most 9).


Komolyan mondom, pántként van a fejem körül az idegesség.


 


*update: Bocsánat, 30 percet sem adott, 23 perc után, 11.48kor ébredt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése