Oldalak

2011. március 14., hétfő

Pszichológia

Egy ismerősöm fb-n linkelte a jól ismert babáját délutáni alvása alatt különböző ruhákba öltöztető és vicces kiegészítőkkel fotózó helsinki nő blogját.


Miután az egyik - szintén pszichológus végzettségű ismerősöm leírta a véleményemet...


XY: Hűű, nekem ez nagyon gáz... Szegény kislány. Még ha szépek is a képek, de azért akkor is kicsit beteg az anya.


... majd meg is magyarázta:


XY: Nekem azért gáz, mert elképzelem, hogy szegény kislányát, akinek nyugalmas pihenésre van szüksége, bizergálja, hogy rárakja a cuccokat, szemüveget, kezébe tegye a pecabotot, stb. Mi sem örülnénk, ha álmunkban ezeket csinálnák velünk.


... máris jöttek az okosok (természetesen dettó pszichológus végzettségűek):



Okos 1: Én úgy képzelem, hogy ahogy vele, körülötte gyengéden manipulál, még jót is tesz a babának, még álmában is biztosítva őt a közelségéről. Azok a babák, akik például állandóan a gondozó testén időznek, míg az a szavannát járja, vagy csak a konyhában sertepertél, kiegyensúlyozottak, rendben vannak és zavartalanul alszanak a mozgás ellenére. Sőt a limbikus rendszerük, amely a szeparációs szorongásért felelős, kifejezetten állandóan kapja a megerősítést, hogy nincsenek elhagyatva. Primátákként, tulképp az a legtermészetellenesebb, amikor utódainkat lerakjuk a kiságyba a szomszéd szobába.


Okos 2: persze, csak azért ez nem egy rögtönzés, hanem valszeg sokat kellett rajta gondolkodnia. akkor pedig hol volt az ő libidója?



Lehet, hogy bal lábbal keltem fel, de ezek kik?! Okos 1-et, primátaként (!), megkérném, hogy manipuláljon már gyengéden P. mellett, aki arra felébred, ha mogyorót roppantok el mellette és ha a gyerek üvöltve tiltakozna, járja már a szavannát egy kicsit; Okos 2-t pedig egyszerűen agyhullám figyelő gépezetre kötném, hogy ha másra gondol, mint P., ha vele van, megb*ssza az áram egy-két pillanatra.

Természetesen egyiküknek sincs saját gyereke, az okoskodás bezzeg megy.


És csodálkozunk, ha az a magyarok véleménye a pszichológusokról, ami.


Komolyan, ezek után legszívesebben hagynám az egész tovább képeződést és inkább a másik szakomra koncentrálnék... Ilyenek mellett akarok én labdába rúgni? Könyvmoly okoskák mellett, akik zéró saját élménnyel osztják az észt?


Eh...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése