Azon gondolkozom, hogy milyen szar lehet annak, akinek nincsen gyereke. De tényleg. Egy éve ilyenkor ezt még nem mondtam volna őszintén, de most annyira más minden. Oké, óriási szopacs, hogy még hétvégéken sem kelhet az ember mondjuk 10kor, hogy más osztja be az idejét, hogy a nap 80%-a (egyelőre) azzal megy el, hogy kiszolgál valakit, de kit érdekel... Néha elgondolkozunk azon, mit csináltunk, mikor még nem volt P.? Persze, elmentek a napok, jó murik voltak, de hová vezetett az élet? Na ugye. Sehová. Volt valaminek hosszú távú értelme? Na ugye. Nem volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése