A ma

Bár ma is csak egy órásra sikerült az egyetlen napközbeni alvás, kicsit jobb volt a hangulatunk, ki tudja, miért.

Délelőtt voltunk a Phoenix Parkban. AV egyik kollégája javasolta, hogy menjünk oda, mert van ott egy remek kis játszótér. Mivel ír volt illető, kicsit félve vállaltuk be a dolgot (= az íreknek minden szuper, elég kisigényűek ugyanis), de meglepően jó volt a hely, sokszor megyünk még, érzem. A szokásos bébihintákon túl ugyanis volt két kisház, ami nekem baromira tetszett (P. rájuk sem nézett, mintha bizony minden nap látna olyan házikót, ami akkora, mint ő, dehát elég blazírt figura, ezt mindig is tudtuk) meg volt 3-4 csúszda illetve egy "falrendszer", amin különböző activity-ket lehetett csinálni. Volt ott egy nagy óra, aminek lehetett állítani a karjait, egy váltó, amivel lehetett váltani, mint a kocsikban, egy nagy Braille írást tanító rész, különböző magasságú hangokat adó rudak, egy nagy kormány és ki tudja még hány izgalmas dolog...

Délután vásárolni indultunk, de végül Dun Laoighaire-ben kötöttünk ki, még hozzá a People's Parkban, ahol épp Food Market zajlott, szóval volt minden, mint a búcsúban. P. igencsak kitombolhatta magát, mert baromi sokan voltak és őt felvillanyozza a közösség: embertől-emberig tipegett, kérincsélt, mosolygott, bezsebelte az elismerő pillantásokat. (Ismét megkérdezték, lány-e, de már nem érdekel, heti egyszer tuti kapunk egy ilyen kérdést, hiába van farmerben meg kék cuccokban. Mondom, hogy tuti szép a képe.)

Este jött két ismerősünk, P. már dőlt-borult, mikor elmentek fél 8 körül, ennek ellenére még 9-ig húzta az igát és akkor aludt be, a vacsora közben (ha-ha, így jár, aki legény egész nap).

Kiegészítés:

Az este 8.45-kor kidőlt Örökmozgó 11 körül felébredt úgy negyed órára (oké), majd Pi-kor (3:14-kor) újra felkelt, ezúttal 4.45-ig. Egy órás nappali alvás után 1,5 órát fenn tombizott. Ennyi. Aztán 4.45-kor visszaaludt egészen 7.15-ig, hurrá. Hát ennyit a fárasszuk le és akkor jobban majd alszik elméletről.