Óó

Istentelen fos kedvem van, remélem ez már a legalja, remélem, hogy innen már nincs lejjebb hangulatilag.
A hét elején még egész jó kedvem volt, később, a hét közepe táján elkezdtem aggódni a lenn említett három dolog miatt, majd tegnap este elkezdődött egy jó kis pech hullám, aminek következtében a mai nap már kifejezetten katasztrofálisan sikerült.
Szóval alapozásként tegnap este ismét buli volt felettünk. 10kor kezdték a bútorok széttologatását, a táncot, a székfoglalót, a danolászást, én meg vérben forgó szemekkel átkoztam őket, a Gyermektelen Fiatalokat, akik olyan tapló parasztok, hogy hiába figyelmeztették már őket, hogy ez egy lakóház és tilos hangoskodni, hiszen körülbelül öt milliárd pub közül választhatnak bulihelyet maguknak, mégis meghívnak fölénk olyan 20-25 embert házibulizni.
Hajnali 6kor aztán azt álmodtam, hogy Orbán Viktor lefogja a fejem, miközben egy segítője valami rudat dug át az agyamon, ami megfelelő elektromos áram hatására kivetít pár piros szót a szemem elé, de én nem tudom felolvasni, mit látok, mert nincs rajtam szemüveg, így csak betippelem, hogy Óceán az első szó, amit Viktor szerencsére elfogad és elenged; de ekkor Anyu és Apu kerül sorra és míg Anyu mutatja, hogy csak két alsó foga van össz-vissz, Apuba földelés nélkül belevezetik véletlenül az áramot, Orbán Viktor káromkodik, Anyu meg jajgat... 
Ilyen előzmények után, fél 10 körül bepötyögtem a gps-be Killiney tengerpartját és nekiindultunk, ámde P. már Sandymountnál (kb 5 perc autózás után) elkezdett nyűglődni, vergődni, ki akart szállni, enni akart, játszani, pontosabban mindezeket egyszerre, úgyhogy a rádiót nem hallottam, mert folyamatosan nyögött, hangokat adott ki anélkül, hogy egyetlen büdös értelmes szót kiejtett volna, mit is akar úgy igazán. Már kezdett felmenni bennem a pumpa, "hogy ez az átokfajzat egyfolytában nyikorog már megint", mikor a gps egyszer csak mutatta, hogy forduljak balra, amiről még lila köddel az agyamon is tudtam, hogy baromság, úgyhogy be kellett látnom, hogy hoppá, eltévedtünk. Aki vezetett már Írországban, tudja, hogy bár az autósok sokkal rendesebbek és előzékenyebbek, mint otthon, az utak bizony gázosabbak. Nem is a kátyúk miatt, mert tudom, hogy azok otthon is nagy problémát jelentenek, hanem mert az ír utcák bizony piszkosul keskenyek. Otthon, ha egy út szűk, egyirányúsítják és szevasz, meg van oldva a dolog, itt meg csesszék meg sokszor meghagyják kétirányúnak, sőt, sokszor még azt sem tiltják meg, hogy az út mentén parkoljanak az autók mintegy slusszpoénként. No most el lehet képzelni a szituációt: friss vezetői tapasztalattal eltévedek egy ismeretlen helyen, miközben P. a fülembe nyikorog és az utak olyan keskenyek, mint egy makaróni. Mit ne mondjak, meghúztam egy, az út mentén (asszem) két sárga csíkon álló BMW-t, de miután tehetségem sem volt meg helyem sem megállni, mentem is tovább, mert közben meg forgalom az volt dögivel, mögöttünk is jöttek és szemben is, képtelen lettem volna bármit csinálni... Még sosem okoztam balesetet, tök kétségbe estem, hogy ilyenkor mi van, egész délután azt olvasgattam, mi a teendő hasonló esetben, mit lehet tenni, mi várható. A vészmadarak azt írják, hogy majd jön értem a rendőrség és priuszos leszek egy életen át, hiszen ez egy cserbehagyásos eset, de én azért baromira bízom benne, hogy nem volt cctv a közelben... Ciki, nem ciki (inkább ciki), megszöktem. Ha a mi kocsinknak mentek volna neki így (mondjuk mi nem álltunk volna tilos helyre az biztos, mióta egyszer Belgiumban elvontatták a Skodát egy nagy parkolóból, mert nem tudtuk elolvasni flamandul, hogy szombaton piac van és a parkoló bezár) tuti kilennék, de őszintén szólva, nem tudom, hogy találhatnám meg azt az autóst. Nem a háza előtt parkolt, hanem az út mentén egy városban. Még ha azonnal vissza is mentem volna P-ék nélkül délután, hát már akkor sem biztos, hogy ott állt volna... Szóval most fosok, hogy lebukok...
Délután egyébként a városba mentem volna, egyedül, venni ezt-azt, pl csizmát, de mivel kimondhatatlanul szar kedvem volt, csak a moziig vonszoltam el magam és megnéztem a hangulatomhoz tökéletesen illő Shame című filmet...
Messiásként várom haza AV-t.