Jajjj 2

Folytatódik ám a kálvária... Bár pénteken szinte egész nap csak hőemelkedése volt P.-nek, este újra romlott az állapota, amit abból vettünk észre, hogy még Peppát sem akart nézni, csak húzott be a szobájába, hogy feküdjünk le és aludjunk... Megmértük a lázát, újra 39.9 volt... Megint mellette aludtam, de nem is lehetett ez másképp, mert óránként, félóránként nyögött fel és csak az nyugtatta meg, ha fogtam a kezét.
Szombaton egy egyszerű kis hőemelkedéssel kelt, szóval minden heppi - lett volna, ha emellett nem váltott volna félhulla üzemmódra. Ő, aki alapból 7 körül kel és 1-kor könyörögni kell neki, hogy szunditson egy órát, eleve10-kor kelt, majd miután felöltöztettem és körbenézett a nappaliban, reggeli nélkül visszaoldalgott a szobájába és ledőlt a szőnyegre pihenni. Később kicsit összeszedte magát, kisautóztunk, olvasgattunk, majd fél 1-kor elaludt és 2,5 óra után ébredt fel csak, akkor is meglehetősen álmosan. Folyton csak bújt, a lábamra hajtotta a fejét és látszott rajta, hogy alig birja nyitvatartani a szemét. A rendelő már bezárt, az ügyeletre tudtuk volna csak vinni, de lázas nem volt és furcsa módon, miközben arról beszélgettünk, hogy taxival el kéne menni vele a kórházba, egész felélénkült, vidáman hozta a nadrágját, a mackófelsőjét... Egy ideig filóztunk, mi legyen, vigyük, ne vigyük, majd a nem mellett döntöttünk, mert ekkor már sem lázas nem volt, sem bágyadt. Este ugyan 38-ig felment a láza, de kapott Nurofent - amitől úgy erőre kapott, hogy 10-kor alig birtuk leverni, énekelgetett, repülőzött az ágyban, aludni az istennek nem akart. Reggel szokásosan fél 8-kor ébresztett...
Vasárnap a láza már egész nap nem ment 38 fölé, álmos sem volt, viszont miután még mindig 37-38 között mozgott a hője és rettentő sirós volt, úgy döntöttünk, mégis elvisszük az orvoshoz, biztos, ami biztos. A doki végigfutotta a kötelező köröket, belenézett a fülébe, a torkába, megnyomkodta a hasát, a nyirokmirigyeit az álla alatt, meghallgatta a tüdejét, majd kimondta a várt diagnózist: nem tudja, mitől van a magas láz. A virust, mint okot, kizárta, mert az már átszaladt volna rajta, úgyhogy felirt egy általános antibiotikumot, hátha. A szomszéd patikában kiváltottuk a gyógyszert és nagy sirás-rivás közben hazajöttünk.
Ma reggel már hőemelkedése sincs az Ifjúnak, a kedve a szokásos, az aktivitása dettó, szóval szerintem megmarad, bár még egy hétig szivni fogunk az antibiotikumozással, mert roppantul utálja.
Huhh.