Oldalak

2012. augusztus 3., péntek

Sötét? Eső? Hideg?

Nem tudom kitalálni, miért alszanak annyit az ir gyerekek, mint a mormoták, de még 2 év után is megdöbbenek olvasva a fórumokon, hogy a P.-vel egyidős pulyák 90%-a este fél 8-8-tól (már eleve ez... fél 8-8-tól bakker...) reggel fél8-8-ig alszanak (de hétvégén van, hogy 9-ig, mert akkor nem ébresztik őket... skandallum...) és napközben is 2 óra a minimum. Ez 14 óra egy 2 év feletti gyereknek. Mit szivnak ezek?!

15 megjegyzés:

  1. az én gyerekeim is kilenctől kilencig alszanak, napközben meg sokszor két-három órát. nem szívnak, jó alvók, ez simán csak mázli;)

    VálaszTörlés
  2. (meg persze változatlanul azt gondolom, hogy ez szoktatás kérdése is, de ezzel már egyszer vitatkoztál)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Úristen, az baromi sok! Halálra unnám magam annyi idővel. :D Mázlista! :P

      Szerintem ez max annyiban szoktatás, ki mikor fekteti őket. Azt lehet kivülről szabályozni... Mi is letehetnénk este 8 körül, no de akar a franc hajnali 5-kor kelni... :) Mikor P. felkel, tök éber, aktiv, minden eszembe jut róla, csak az nem, hogy nem aludta ki magát, akkor meg hogy "szoktathatnám" hosszabb alvásokra?

      Törlés
  3. a 8 órás fekvés stimmel nálunk is. én azért teszem le őket, mert látom, hogy álmosak. bírnák még, de abból úgyis hiszti lenne, meg túlpörgés. ha túlfutnak is, kilencre kidől Bucka is. napközben a másfél is azért meg szokott lenni.
    mondjuk egyszer egy kilencig alvást én is kipróbálnék, már nem is emlékszem, milyen..

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. És mikor keltek? Mert az a nem mindegy. :D
      A 1,5 nálunk is megvan kb, van, hogy 1 óra 15 perc, van, hogy 2 óra (ez ritkul sajnos), de éjjel szerintem még SOHA nem aludt 12 órát, a legfárasztóbb repülős nap után sem. És nem álmos!
      Persze van rosszabb, tuti, egy ismerősöm egyik gyereke a 3-ból még 8-9 éves korában is 5-kor kel, pedig 9/10 között fekszik és szépen rajzolgat, olvasgat, mig a többiek felébrednek. :D Neki ennyi elég. Brutális.

      Törlés
  4. sajnos az alvás idejükben az utálatos házimunkát végzem, na meg netezek valamennyit (bár egyre kevesebbet), amikor ébren vannak, akkor szó szerint semmit nem lehet csinálni, csak nekik könyveket olvasni, meg játszani.
    a szabályozást arra értem, hogy mi egyszerűen nem vesszük ki őket, ha mondjuk hatkor kezdenek dumálni meg partizni (mert azért nálunk is megesik ilyen), néha kicsit méltatlankodnak, de általában vissza szoktak aludni. éber meg aktív gyerek simán lehet álmos egyébként, este is sokszor be vannak pörögve, de tudom, hogy az már pont az álmosság jele.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. hát lehet lassan esnek le a dolgok, de azért 2 év elég volt hozzá, hogy megtanuljam észrevenni a jeleket, mikor álmos a saját gyerekem és mikor nem. ;) mikor a 10-es fekvése után mondjuk fél6-6-kor felkel(ne), abszolút látszik, hogy hulla még, általában szépen vissza is alszik 7-fél 8-ig, no de ég és föld, mikor akkor (már 7-kor vagy fél 8-kor) megint felkel. akkor már nem akarom / tudom visszanyomni a szobájába, mert úgy gondolom, nem kényszerithetem inaktivitásra 9-10 óra alvás után, mondván, hogy hohóóó, neked 12 órát KELL aludnod éjjel, mikor számára elkezdődött a nap: éhes, szomjas, várja az új élményeket.
      azt hiszem, az alvásigény / étvágy / szerelembe esés pont olyan dolgok, amik egy életen át kontrollálhatatlanok kivülről. amit ilyen esetben lehet tenni a szabályozás területén (már ha a gyerek reggel korábban kel, mint mi szeretnénk) az maximum annyi, hogy ránevelhetjük, hogy legyen el magában csendben, zavargálás nélkül még egy fél órát, mig mondjuk reggel 8 óra nem lesz.

      Törlés
    2. hát, én egy csomószor csak utólag jövök rá, hogy álmosak voltak, szerintem egy csomó mindent az ember két év után sem vesz észre sokszor (főleg, hogy nálunk időnként döbbenetes káosz van), de oké, ha te mindig észreveszed.
      ha nagyon üvölt egy kölök az ágyban, akkor nyilván nincs mit tenni, bár bizony a sok okos nevelési tanácsadó éppen azt tanácsolja, hogy ne vegyük ki őket ilyenkor és ne is foglalkozzunk az ordítással, ha azt akarjuk, hogy a gyerek ne kukorékoljon nagyon korán. az én gyerekeim pl úgy szoktak le a hajnali ötös evésről, hogy mi egyszerűen olyan kimerültek voltunk az elején egy idő után, hogy szó szerint átaludtuk a hajnali etetést. szóval nem tudom, nyilván lehet próbálkozni mindennek a szabályozásával, aztán vagy bejön, vagy nem. a kajálás is olyan, hogy kínálgatod a gyereked azzal, amit elvileg utál, aztán néha elfogadja...próbálkozni kell. persze fontos a mázli, ezt nem vitatom.

      Törlés
    3. Melyik az az okos nevelési tanácsadó, aki azt javasolja, hogy hagyjuk orditani, sőt, meg se halljuk, hogy sir a gyerek az ágyban? Hát elnézést, de az nem okos, hanem idióta. Persze, hagyjuk, hogy azt higyje a gyerek (kicsiként), hogy le sem szarjuk, hogy hiába visit, semmi reakció és hagyjuk, hogy azt higyje a gyerek (a nagyobb), hogy le sem szarjuk, ha rosszat álmodott, hogy megrettent vmitől...
      http://www.youtube.com/watch?v=OOuyQIv36rM

      Törlés
  5. (még annyit hozzáteszek azért, hogy az én gyerekeim még csak 22 hónaposak és koraszülöttek is voltak, szóval ki tudja hogy lesz később...a gyerekek ugye egyre kevesebbet alszanak általában.őő, izé, ezt nem feneygetésképpen mondom;))

    VálaszTörlés
  6. Szerintem vannak "szoktatható", meg "nemszoktatható" gyerekek. P. elég öntörvényű ahhoz, hogy ne lehessen hosszabb alvásra kondicionálni.
    Lédának meg tök mindegy, hogy hatkor vagy fél kilenckor teszem le aludni (ha hatkor, akkor legtöbbször megnyerek egy éjszakai etetést, bingó), mintha felhúzott vekker lenne a matraca alatt, fél hétkor kipattan a szeme, és hagyhatnám én ágyban, a halk brünnyögéstől kb. másfél perc alatt eljut a vakolathullasztó méltatlankodó üvöltésig.
    Napközben meg tartja magát a négy hónaposan felvett szokásához: kétszer fél óra, nagy ritkán becsúszik egy délelőtti egyórás alvás, de akkor meg már nem alszik délután.
    Én amúgy azokat irigylem a Legjobban A Világon, akiknek a gyereke még 3-4 évesen is 3 órát alszik délután...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. bevallom, en nem nagyon ertek a gyerekekhez ugy altalaban, nem is nagyon ismerek gyerekeket a sajatjaimon kivul, viszont az ikreim miatt nagyon-nagyon hiszek a szoktatasban. hogy mi koze ehhez az ikreknek? hat egyreszt az, hogy ugye az ikrek altalaban teljesen kulonbozo szemelyisegek (tehat altalaban nem ugyanazt es nem ugyanakkor es nem ugyanugy akarjak, vagy epp igen, tok szeszelyesek is, hogy izgalmasabb legyen, sot, gyakran egyik naprol a masikra szemelyiseget cserelnek, na az rejtelyes nagyon), illetve az, hogy veres veritekkel egy csomo mindenre RASZOKTATTAM oket (a nagyon ontorvenyu es akaratos es hatarozottan kulonc kisfiamat pl): honapokig egy szemhunyasnyit sem akartak aludni, hat raszoktattam oket az alvasra. honapokig nem voltak hajlandoak vizszintesben lenni, hat szoktattam oket az agyhoz. honapokig mindent egymastol kulonbozo ritmusban akartak csinalni, en meg abba belepusztultam volna, ugyhogy egymashoz szoktattam oket, hogy igenis egyutt eszunk, egyutt alszunk...most eppen a kajaval kinlodunk, szoktatom oket uj izekhez. szerintem aki nem hisz a szoktatasban, az nem hisz a nevelesben sem, ami persz oke, csak szerintem a gyerekeket bizony sok mindenre lehet kondcionalni. en tenyleg abban hiszek, hogy az alvasra is, de mindig mindenki lehurrog, ugyhogy nem mondom el ujra. egyebkent sok ikrestol hallottam, hogy jol alvo gyerekei vannak, nekem erre ket elmeletem van: vagy ez a termeszet ajandeka az amugy dobbenetesen sok szivast kompenzalando, vagy az ikrek megnyugtatjak egymast es ezert alszanak jobban es hosszabban.

      PS: egyebkent eppen ikresbol ismerek olyat, akinek mindket gyereke negy evesen is ketszer (!) alszik napkozben.

      Törlés
    2. Nagyon fekete-fehér az, hogy "aki nem hisz a szoktatasban, az nem hisz a nevelesben sem".
      Hiszek a nevelésben, hogy a gyereket be kell illeszteni a társadalomba, hogy szar dolog hagyni, hogy nőjön, mint a dudva annak égisze alatt, hogy "ne torzitsuk a személyiségét", de emellett, biztos vagyok benne, hogy a fából nem lehet vaskarikát csinálni, azaz ha van egy kevés alvásigényű gyerek, akkor rá lehet szoktatni arra, hogy aludjon 14 órát / nap, vagy ha van egy kis étvágyú másik, akkor rá lehet szoktatni, hogy felnőtt adagokat egyen.
      Ettől függetlenül, más dolgokat illetően persze lehet szoktatni a kicsit nagyobbacska (!) gyerekeket (mit tudom én, hogy hagyjon reggelizni, mert az számomra szent idő).
      http://www.youtube.com/watch?v=5D3bFB4Iy_s&feature=related

      Törlés
  7. mostanság volt egy hard időszak, mikor felváltva hol egyik, hol másik 5 (fél5) fele kelt, na ott nagyon megborultam, de amúgy ilyen hat-ht körüli az átlag. azzal én úgy elvagyok.

    Kat: egyéves/másfél kora táján Buckának is volt egy olyan korszaka, mikor felkelt hatkor, de tízkor már olyan álmos volt, hogy esett le a feje. én letettem, délben ébredt, aztán a többit már alvás nélkül nyomta le. aztán szépen visszaállt, nem tudom, miért.

    VálaszTörlés
  8. Tudom, egy (majdnem) 19 hónapos gyerekkel fogjam be a számat, de szerintem Gergő még életében nem aludt 12 órát egyhuzamban... Az utóbbi pár napban/hétben az van, hogy 10 és f12 (az utóbbi nagyon durva volt) között alszik el, éjjel egyszer vagy kétszer (2-kor és/vagy 4-kor) ébred, aztán 6-f7 körül kezdi a napot. Délután 2-4 órát alszik ( az utóbbi a gyakoribb). Nehéz volt megszokni, hogy később kezdődik az este gyerekmentes része, de ha cserébe délután szusszanhatok egy nagyobbat, akkor maradhat.

    Sosem próbáltam hosszabb alvásra szoktatni.

    VálaszTörlés