Mert mi nem kispályázhatunk, ha gyümölcsről van szó... (És akkor még a hűtőben lévő 3 citrom rá sem került a képre.) Mindazonáltal milyen dolog már az, hogy az otthon "ócska kisalma"-ként emlegetett legizébb, legolcsóbb alma itt "fun-size apple" néven fut és fél kiló 2,85 euró belőle a Tescoban... (Azért vettem, mert P. imádja, hogy ilyen kicsike és meg tudja enni szőröstől-bőröstől.)
Ez kérem itt a két kontinenst és számtalan tengert (meg a Csendes óceánt) látott Első Gumicsizma. Imádom a kis felhúzókáit meg úgy egy az egyben szerintem nagyon kis aranyos és tetszetős darab, Sydney-ben mindenki a csodájára járt a játszótereken, csak épp sajnos eljárt felette az idő, egyrészt P. kinőtte, másrészt a robotoknál elvásott az anyag.
És ez itt már a jövő, a Második Gumicsizma. Merész, tűzpiros, fényes kivitelezés, rajta egy közismert figura, bizonyos Tűzoltó Sam. Nem tudom, otthon mennyibe kerül egy pár csimma, ez 12 euró volt, amit kicsit sokallok azért egy vaskos (bár csinoska és textillel bélelt) gumidarabért. Remélem ez a csizma is olyan fényes karriert fog befutni, mint elődje.
És most váltunk meredeken: Ime vasárnapi kiakadásom csúcspontja, egy tepsi gyönyörű fahéjas és kakaós csiga. Soha nem sikerült még ilyen szabályos tekercseket gyártanom az életben, SOHA. A szemfülesebbeknek talán feltűnik, hogy nincs "és itt a kész finomság" kép és ez sajnos nem véletlen. Az úgy volt, hogy kicsit bevizeztem a tepsi fogó kesztyűt, majd ezt elfelejtve megpróbáltam kivenni a félig kész sütit, hogy rákenegessek még egy kis tejszinben oldott barnacukrot... Aki kicsit is ismerős a konyhában, elképzelheti, mi történt: igen, az egész tepsi tartalma befordult a forró sütőbe... Hogy a k** a***ba, még most is tiszta ideg leszek, ha eszembe jut...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése