Oldalak

2012. szeptember 4., kedd

Nega

P. mostanság úgy ki tud boritani, mint ügyetlen ember egy teli bilit. Valószinűleg 27 hónap alatt elértem a hullámzó türelmem határát meg mivel látom rajta, milyen értelmes és nagy már, úgy érzem, azt hiszem jogosan, teszem hozzá, hogy többet várhatok el tőle, mint mikor még kis csecsszopó volt.

  • Amivel nagyon fel tud bosszantani, az a türelmetlensége. Lassan két és fél éves lesz, de a mai napig, ha valamit nem azonnal kap meg, rinyál, lemar, odahozza mellém a kissámliját, feláll rá, hogy nyomatékositsa, mekkora is ő valójában és ha rászólok, hogy csönd legyen, hát látod, hogy neked csinálom az ebédet, igyekszem, mindjárt megkapod, amit akarsz, akkor megsértődik, elteszi a kissámlit, majd leveti magát a földre és hisztizni kezd, gurul végig a lakáson, orditva, rugdalózva. A mai ebédfőzésemet végigorditotta konkrétan, hiába mondtam neki, hogy az ő ebédje készül (nagyjából 15 perc alatt elkészülő kaját kapott ma, cukkinis-spenótos tócsnit), egy másodpercet sem tudott várni, eljátszotta a hattyú halálát, hogy ő éhen pusztul, hiszen legalább húsz percre semmit sem evett, hát nehogy már, gyerekvédelem, hol vagy. (Mentségére legyen mondva, tényleg éhes volt, mikor kész lett az ebéd, becsülettel megevett egy emberes adagot, pedig a sót egy az egyben kifelejtettem az ételből nagy idegemben...)
  • A másik - kissé kapcsoló dolog - az erőszakosság, amivel kikészit. Ez a gyerek Semmit Sem Ad Fel. Olyan, mint egy makacs öszvér, nyomja, nyomja az akaratát, ellenvetést nem tűr. Tegnap nagyon szép idő volt, tűzött a nap, ezért még délután 5-kor nekivágtunk busszal a városnak és bementünk a Grafton street-re meg a St Stephen's Green-i játszótérre. Andalogtunk a sétálóutcán, bementünk a plázába, majd kisétáltunk a parkba, leültünk a fűbe, olvastam neki, labdáztunk, mikor a nagy tömeg hazahúzott a játszóról oda is benéztünk, hintázott, csúszdázott, körhintázott, beszélgettünk, nagyon jól telt a délután. Fél 8-ra értünk haza, vacsora, fél 9-kor fürdés, tápszer, negyed 10-kor fekvés, gondoltam egy szempillantás alatt el fog aludni, hiszen remek és fárasztó délutánunk volt. Aha... Fél 11-ig szenvedett a kis disznó, orditott, visitott, hisztizett, az istennek nem birt elaludni. Tudom, hogy az volt a baja, hogy túl fáradt volt, de hiába feküdtünk mellette felváltva egy órán át, akkor sem tudott lenyugodni, én meg baromira felhúztam magam, hogy még negyed 11-kor is járt a lába. Hogy nem elég, hogy egész nap, reggel fél 8-tól pattog, aktivkodik, még este negyed 11-kor sem ad kimenőt, még akkor is teljes figyelmet akar, követel, hát hol a jó életben vagyok én a sztoriban, minden gondolatomat leszivja az utolsó cseppig, minden másodpercben teljes jelenlétet kér, mindig. Ha fél 11-kor jövünk ki tőle, mennyi időt hagy élni egy nap, mikor éjjel vagy ébred vagy nem hajnali 3-5 között és reggel 7-8 között kezdi  a napot?! EHHHHHH.
Hát igy élünk mostanság.    

13 megjegyzés:

  1. na igen, teljesen megértelek. Éppen a napokban gondolkodtam rajta, hogy mióta megszületett Áron én még egy filmet nem tudtam végignézni. De mégcsak neki sem állok, mert nincs értelme...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :( Mondjuk én most igyekszem a heti egy estémet havonta egyszer arra szánni, hogy beülök a moziba. A maradék szabadestéken meg vásárlok - természetesen P.-nek..

      Törlés
  2. Bocs, lehet, hogy kérdeztem már, nem emlékszem. Homeopátiás alkati szerre nem gondoltál még? Ez így elég bruti. Azt nem hiszem, hogy figyelemhiányos. Azt hiszem épp eleget foglalkozol vele 0-24-ben...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Homeopátiát még a fogainál próbáltuk, de nem jött be. Aztán kapott már Sedatif PC-t is, az is csak halottnak a csók volt. Már feladtam, hogy a homeopátia neki BÁRMIBEN segithet. :(

      Törlés
    2. A fogfájós, hasfájós homeós szer teljesen más, mint amikor alkati szert kap. Magyarországon van egy nagyon jó orvos, akit tudok neked ajánlani. Ha esetleg meggondolod magad.

      Törlés
    3. Köszi! Volt egyszer egy cikk, hogy xy fogzási tünet esetén melyik alkati szert kell kapni, hogy hasson, hát hiába választottam én ki a megfelelőt, nem jött be. :(
      Persze biztos vkinek hatásos, én mondtam, hogy több pénzt nem ölök ebbe. (Szedtem a tejszaporitó izét is, az sem hatott.)

      Törlés
    4. Még annyi, hogy én azért járok máshova alkati szert kérni, mert sem magamat, sem a fiamat nem látom hitelesen. Nyilván elfogult vagyok. A homeopátiás alkati szerek egy külön tudományág, amit hosszú évekig tanulnak és csak végzett orvosok lehetnek homeopaták. Úgyhogy az, hogy vettél valami bogyót, ami be szokott jönni fogzásra, nem jelent semmit.

      Törlés
    5. Ja, úgy értettem, hogy fel voltak sorolva a tünetek, hogy pl nyálzik-e, piros-e a feneke, dörzsöli-e az orrát stb és ha kiválasztottad, melyik tünet van fogzás idején, akkor kijött, hogy mit kell adni, mit tudom én, chamomillát vagy nemtudommit. :)

      Törlés
  3. Hú, ezek az esti szeánszok engem is kiakasztanak, bár nálunk negyedennyire se durvák...viszont úgy tűnik, nála bejött az alvócimbi-projekt, mostanában berakok neki egy kis Nici-tigrist, azt szokta terrorizálni, amíg el nem alszik, és ahhoz nem kellek én se.

    (De az, hogy felváltva fekszetek mellette...le a kalappal a férjed előtt! Az enyém ma se rezzent meg Léda hajnali ovációjára...)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ennek örülni fog. :) Már a kalapnak. Meg is érdemli. :) Mondjuk régebben csak ő altatta, az volt a jó világ - nekem. Aztán mióta hazajöttünk, kb egy hónapja, P. totál anyás lett, sokszor csak én vagyok neki jó. Ez engem nagyon idegesit, azt is el tudom képzelni, hogy tudat alatt érzi ezt, hogy "szabadulnék" tőle néha és ezért erősit rá, hogy magához kössön minden téren, minden pillanatban. Az a baj, hogy ez egy ördögi kör, minél jobban nyaggat, annál jobban menekülnék, minél jobban menekülök, annál jobban erőszakoskodik, amitől én még jobban tolnám el stb stb stb...
      Az alvósállattal csak játszik sajnos, csak még éberebbé teszi, ha ott van valami a keze ügyében... :( Cumizni sem cumizott soha, ujját sem szopta... Eh.

      Törlés
    2. Olivér is ilyen. Minél idegesebb vagyok, annál erőszakosabban jön és kéredzkedik fel. Ma nagyon nyűgös volt. Szerintem a tegnapi oltás hatása. Egész délután ültem mellette, mondókáztam, az összes játékával végigjátszottunk mindent, aztán felálltam és jött, nyavalygott, kapaszkodott a lábamban. Morogtam, hogy hagyjon már békén egy kicsit. Az apja elkezdett vele balhézni, hogy ne hisztizzen, még erősebben rázendített. Mondtam az apjának, hogy hagyja, csak rosszabb lesz. Felvettem, világbéke volt. Nála sem fog működni az a fajta leállítás, hogy eltolom magamtól. Csak tudnám, akkor a hisztijeit hogy fogom kezelni... Mondjuk a mai nem hiszti volt, mert egyértelműen szarul érezte magát. Ezért meg volt neki bocsátva.

      Törlés
    3. Igen, az rossz, hogy ha rászólsz, csak olaj a tűzre, annál jobban ordit. :( P. ráadásul baromi sértődékeny is és ha nagy sirás után fel is veszem, őszintén, mert megsajnálom, még percekig tovább visit, nem tud kijönni belőle. (Aztán olyan is van, hogy megnyugszik és kb 5-10 perc múlva újra kezdi, mert eszébe jut a sérelem.)

      Törlés
  4. Ja és olvastam, hogy megzavarhatja a gyereket, ha egy este többen altatják, de egyszerűen néha már annyira ideges vagyok rá, hogy inkább kijövök, minthogy lekeverjek neki egy sallert, hogy aludj már, büdös kölke. Egész napos fárasztás után nem birok még este is egy órán át ülni mellette / bejárkálni hozzá.

    VálaszTörlés