Közjáték

Néha nem értem az embereket, komolyan.
Van ez a Kreativ Lány, kicsit furcsa gondolatokkal, aki meg van győződve a saját igazáról, ellentmondást épp ezért nem tűr, ha valaki nem ért egyet vele, az még nem érte el azt a szellemi magasságot, mint ő. Én a magam részéről tök nyitottnak érzem magam, olyan értelemben, hogy elfogadom, ha valaki másként gondolkodik (nem azt fogadom el, amit mond, hanem hogy van olyan, hogy valamiben mások vagyunk, nem mondom, hogy neki van igaza, de azt sem, hogy nincs), ehhez képest most mégis észrevettem, hogy Fekete Báránynak kiáltott ki, én nem olvashatom, ő nem olvas egyik percről a másikra és zavarja a hiúságomat a dolog, hogy mire ez a Nagy Változás?
Nem értem, miért pécézett ki, mikor sosem reagáltam rá úgy, hogy ó, hát te tök sötét vagy és sosem idegesitettek a megnyilvánulásai, nem úgy, mint a mostani Nagy Lieblingjét...
Jó, annyira nem hat meg a dolog, hogy 7 ember helyett ezután 6 fog olvasni, na bumm, csak pislogok, hogy most mi van, mit csináltam?
Egyébként ennyit az illető Nagy Emberismeretéről, hát basszus azt sem veszi észre kit bosszantanak a megjegyzései és kit hagynak teljesen hidegen. Eh.  

Ja és ezt csak azért irtam le, hogy most az év utolsó napján elengedjem ezt az energiaelszivó töprengős üzemmódot és sok-sok erőt kivánjak magamnak ahhoz, hogy a jövőben ne akadjak fel minden kis szaron és ne foglalkozzam számomra ismeretlen emberek véleményével. UFF.