Az azért sejtet valamit, ha a mit hozzon a Mikulás kérdésre P. azt feleli, hogy ennivalót, nem? (Utána mondjuk azt is hozzáteszi a drága lélek*, hogy fenyőfát...)
* Nem akarom elkiabálni, de megint jóban vagyunk, visszatért az Eredeti Gyermek, szeles, marhulós, magamutogató, akaratos, de nem elviselhetetlen végre, csak egy Normális Toddler.
Hát ezen akkorát nevettem :-)) Ha tíz év múlva is ezt mondja, akkor nagyon egyszerű dolgotok lesz az ajándékozással:-))
VálaszTörlés(Pont tegnap beszélgettünk apuval, hogy mennyivel egyszerűbb volt még a "mi időnkben" kitömni a csizmát, mert mi még a narancsnak, banánnak is örültünk, mint majom a farkának. Bár nálunk sose volt "kiskarácsony" mikuláskor, és Léda is csak könyvet kap. Na elhallgattam.)
Az igazság az, hogy én mondom, hogy elég zabagép. :D No de komolyan, sütizni sütizik, mert én is, de csokit meg egyéb édességet, gumicukrot stb sosem kap. Fog ez változni, tudom, de amig Mikuláskor boldoggá teszi egy szaloncukor, akkor azért nem sirok. Én is narancsra, banánra meg csokira emlékszem gyerekkoromból, nem kaptam játékot meg ilyesmiket, max. egy filctoll készletet (arra emlékszem, kb 8 évesen), illetve a legnagyobb élményem, hogy egyszer kaptam vmi csokis pudingot (???) amire úgy emlékszem, akkor az egyszer kaptam életemben (persze lehet, nem is). :D (Ja és jött a Mikulás is párszor, Apu egy barátja öltözött be, aki mellesleg később az énektanárom lett gimiben hehe, akkoriban még nem voltléptem-nyomon Mikulás, nagy élmény volt.)
VálaszTörlés