Ma végre végre tavasz volt, nem fújt a szél, a nap viszont ezerrel sütött, úgyhogy jó napunk volt játszótér-ügyileg: délelőtt a Jim Mitchell és a Bluebell parkban jártunk, délután meg elmentünk a Belgrave Square-re. Utóbbin annyian voltak, hogy P. két perc játék után inkább kihivott a zöld részre, mert idegesitette a tömeg. (Apja fia 2) Este még hármasban kiautóztunk a tengerhez is és a kék hullámokat nézve az jutott eszembe, hogy ha a kontinens belsejében élnénk, már hogy tenger nélkül, hasonló körülmények között, mint most, én már rég felakasztottam volna magam. P. amúgy megint hülye időszakát éli, nagyon kéne neki végre az ovi, mert egy percet sem hagy élni, ha nem alszik, minden másodpercben ott kell lennem mellette, mert különben kikészit: ordit, visit, meg van sértődve. Nem játszik magában, ha puzzle-t rak ki vagy vonatozgat, akkor is kell neki a közönség és akkor is dumál, beszélget, kérdezget, egyszerűen semmit sem lehet csinálni mellette. Kicsike kora óta ilyen, ha senki sem figyel rá, kikészül, állandóan visszajelzéseket akar, különben megbolondul. Gondolkozom rajta, hogy ha egyszer megtanul kicsit angolul, el kéne járnia valami szinjátszókörbe (haha), hátha ez az ő útja.
én azt hittem minden gyerek ilyen...van akit betolsz a sarokba aztán ott elvan egyedül?
VálaszTörlésHogyne lenne. Ez szerintem ilyen harang eloszlás. Van, aki hosszasan elvan magában (lásd A Nórika, őrület, bármilyen sütit el lehet késziteni úgy mellette, hogy ő oda sem bagózik, csak lapozgat egy könyvet, majd rajzolgat egy kicsit, majd babázik stb stb egyetlen interakció nélkül), van, aki ilyen, hogy szó szerint fél perc nem telhet el anélkül, hogy ne kelljen neki valamilyen megerősités (videót sem néz ám magában, vagy azért kell nekem is néznem, hogy megmutasson benne egy vicces jelenetet vagy mert attól fél, hogy reklám jön vagy bármi, csak ott üljek mellette) és a nagy többség meg valahol a kettő között van, 5-10 percig eljátszik akár egyedül is, de persze szereti, ha figyelnek rá. Azért gondolom, hogy nem mindegyik gyerek ilyen, mert akikkel találkozgatunk, ők pl elvannak percekig egyedül, ha mi vagyunk náluk, ha ők vannak itt, illetve amit a boltokban látok az már lassan 3 éve idegel, hogy létezik gyerek, aki egy óriás bevásárlást is végigül a bevásárló kocsiban (hogy óriás azt a kocsi telitettségéből látom :D), mig nálunk az is úgy zajlik, hogy vagy folyton tépem a számat, hogy üljön le, mert kiesik a kocsiból, vagy elvesztem szem elől, mert négy sorral lejjebb kolbászol, mert ő úgy gondolta, hogy elszalad. A legidegesitőbb, hogy minél jobban próbálom rábirni, hogy nyugodjon le, üljön le csak egy percet, ne pörögjön, annál jobban csinálja. :(
VálaszTörléshát nemtom, az én gyerekeim is folyamatosan vonszolnak, meg kényszerítenek, hogy velük legyek, felvegyem őket (azt a műsort főleg akkor kezdik el, amikor épp elkezdek krumplit pucolni), fogjam a kezüket kakilás közben(!), olvassak egyfolytában, táncoljak velük a zenére - a legújabb ötletük a parancsolgatás, elég vicces: mindig csinálni kell, amit mondanak, különben dühösen hisztizni kezdenek.
VálaszTörléstényleg, hogy vagytok a pelenkaprojekttel? van itt egy nőci, akivel néha beszélgetek félig angolul, félig olaszul és mikor meglátta Lénán a kivillanó pelenkát, borzadva nézett rám, hogy hát még mindig pelenkát hordanak...tök bűntudatom van azóta, de annyira nincs energiám belekezdeni ebbe a szoktatósba, de tudom, hogy lassan muszáj lenne...
náluk lehet, hogy a féltékenység hozza ezt ki, hogy szeretnék, ha csak velük foglalkoznál. nálunk nincs konkurrencia - a házimunkát kivéve. :D na a parancsolgatásnak én nem engedek. ha erőszakosan követel vmit, abszolút ellenállok, hát ne csicskáztasson már. :D (ezért szokott rá a légyszire)
Törléspelenka? eh. egy ideig szépen szólt, hogy pisilni kell, bilibe is pipilt, minden jó volt, aztán egy ideje megint nem akarja az alsógatyót, csak a pelust. ordit, hisztizik. ha nagy néha engedi, hogy pelus helyett bugyi legyen rajta, akkor amint bugyiban van, ráül a bilire és onnan nem áll fel órákon át. :(
és neked van ötleted, hogy mit csinálj vele? én olyan tanácstalan vagyok ezzel az egésszel...olyan kényelmes ez a pelenkás-lét, tőlem horhatják örökké:D jó, hát kicsit drága...
VálaszTörlésha otthon lennénk (ahol van nyár), meztelenül mozoghatna simán és előbb-utóbb ráérezne a dologra. de igy..? nem tudom. padlószőnyeges lakásban, állandó 10 fok körül meg vagyunk lőve - itt per pillanat melegebb van (nem bugyis idő, de lehet rövid ujjasban pl, ez már nagy szám), de nem itt a világ végén szeretném most ezzel cseszegtetni.
Törlés