Egyébként meg annyira jellemző, hogy mióta itthon vagyunk, még nem tudtunk találkozni a sógornőmmel, mert valaki a családból mindig skarlátos / bárányhimlős. Az pedig még ennél is jellemzőbb, hogy bár 100 méterre van tőlünk anyósom, nem tudjuk megkérni, hogy vigyázzon már egy fél órát P.-re, mert egyrészt mindig a többi unokájával van, másrészt meg akarja a halál, hogy hordozóként körbefertőzzön minket is. Elvileg megérti, miért van ez a karantén, de azért be-bepróbálkozik, hogy bezzeg az ő idejében bezzeg ő tanitott a terhessége végéig, mert nem volt mit tenni, de nem fogja fel, hogy nem azért fosunk, mert betegség jaj-jaj, hanem mert karácsony jön és akar a fene az ügyeleten szülni választott orvos nélkül.
Elnézést Mónika, nem azért jöttünk haza 2500 km-ről és nem azért szenvedünk itthon, hogy A) esetben a 37. hét előtt bevigyenek a legközelebbi kórházba szülni, ahol tudjuk milyen a közhangulat és ahol több százezret legombolnak rólunk (plusz hálapénz persze), mivel TB-m az nincsen vagy B) esetben, már a 37. hét után a Klinikán szüljünk ugyan, de az orvosunk nélkül, mert ő ugye nincs benn január 2-ig...
Hogy hogy lesz igy a karácsony (értsd hogy találkozunk AV családjával), no arról ne beszéljünk...

És ha egyszer valaki megkérdezi a véleményem arról, mikor jobb szülni, biztos, hogy figyelmeztetem, hogy használjon erényövet februártól májusig-júniusig.