Április első hete

Hű, le vagyok maradva programilag rendesen.
Március utolsó napján, hétfőn délelőtt AV eljött Petivel és velem az oviba, majd miután leadtuk a kiskorút, elmentünk a Dundrumba venni neki még egy Mickey-s láncsboxot, mivel az elsőt ugye azonnal összetörte, ahogy megkapta. (A rollerre tette és mikor elesett, a műanyag megadta magát és elrepedt, hurrá.) Ha már ott jártunk, vettünk neki némi húsvéti meglepit is (kilőhető rakétát) és be is vásároltunk. Délután negyed 5-kor nekivágtunk a Herbert Parknak kocsival (!) no ez szar ötlet volt, ugyanis akkora dugó volt, mint a ház, igy a gyalog 10 perces utat vagy fél órán át gyűrtük kocsival, majd jól berágtunk és a park helyett inkább csak a környező utcákban rollereztettük Petit.
Kedden délelőtt ovi után a Stillorgan Shopping Centre-be mentünk, mert kifogyott az uborka készletünk és ubit csak a Lidl-ben lehet venni, majd beugrottunk a Dealzbe is néhány műanyag dobozért Peti játékainak. Ezen a napon rengeteget pakoltunk, óriásit haladtunk és hogy délután mi volt, azt elfelejtettem.
Szerdán Palika csendben három hónapos lett (ez akkor eszünkbe sem jutott szipp). Én délelőtt a Supervalu-ban vásároltam a változatosság kedvéért (lassan gyűlölök vásárolni, miután minden nap menni kell valami miatt, hol a tej, hol a kenyér, hol a szalámi, hol a pelus, hol a bármi fogy el érthetetlen módon), délután pedig jött a radiátor szerelő, mert igencsak sipolt a fűtésünk és azt igérte, megjavitja. (Azóta is sipol ám, hiába, Irországban vagyunk.) Délután amúgy volt egy körünk a Pearse Hardware-be és a sandymount-i kisboltba is, mert szükségünk volt pár elosztóra. Ezen a napon amúgy megjött a zongora utolsó darabkája is (Először a zongoraszék jött, majd a láb és a pedálok, aztán maga a zongi, amiről kiderült, hogy hibás és berezonál, mint a szar minden egyes leütésnél... Volt örömujjongás, hurrá, a harmadik zongorát is visszaküldjük! AV amúgy vett egy trombitát is (noooormális???), ami szintén ekkor érkezett meg és amit azóta sem tudott ám használni, no vajon miért.)
Csütörtökön hosszú napunk volt, délután ugyanis vérvételre mentünk a kórházba. Jó poén volt a dolog, utána ittunk egy-egy teát meg ettünk egy-egy sütit a volunteer cafe-ban és próbáltunk valami összefoglalót kapni a dokiktól, mi is történt valójában. (Mint kiderült, a GP-nek küldtek egy rövid jegyzetet, maga a beteg nem is nagyon kapja meg az ilyesmi papirokat (ez igy volt a terhesgondozásnál is, nem nézhettem meg a saját eredményeimet, haha), úgyhogy hivhattuk fel a GP-t, hogy ugyan küldje már el nekünk is azt a nyomorék másfél oldalt.) A kórház után beoldalogtunk a Square-be, mert lebeszéltük a Security-vel, hogy megnézhetjük AV elájulós videóját. Mókás volt, hogy az általában bunkónak tartott biztonságiak nagy örömködéssel fogadtak minket, mert mint mondták, nagyon aggódtak, mi lesz a baleset kimenetele. A videón amúgy alig látszik valami sajnos. Ami igen, az annyi, hogy AV húsz percen át próbálja a babakocsit betenni a csomagtartóba, majd telefonál és a kocsi oldalánál állva várja, hogy megérkezzen a babakocsi tulaja és megmutassa, hogyan kell jól összecsukni a kocsit, hogy beférjen. (Őt hivta AV mobilon utoljára.) 36 másodperc várakozás után egyszer csak mint a zsák eldől jobbra és kész. Szivet melengető volt látni amúgy, hogy kb azonnal odarohantak hozzá ketten, egy vásárló és egy biztonsági őr és másodpercek múlva már hivták is a mentőket. (Akik a 200 méterre lévő kórházból gondolom igen hamar kiértek...) A felvételen sajnos nem látszik, hogy elájult, beverte a fejét és attól jött a roham vagy a roham volt az első és attól esett el. Bár megfogadtuk, hogy a Square-t messzire elkerüljük, ha már úgyis ott voltunk, bementünk a Dunnes-be is vásárolni, ahol a visszajövetelünk óta nem jártunk.
Pénteken délelőtt a Carysfort játszótérre mentünk hármasban, mivel pénteken nincs ovi ugye. Délután a Herbert Parkban bicajoztunk Petivel kettesben, AV-hoz pedig jött két kollégája, Zsuzsi és Gábor. Mivel egy idő után úgy döntöttek sétálnak egyet, a parkban összetalálkoztunk velük és együtt, ötösben jöttünk haza.

Szombaton délelőtt Petit elvittem a blackrock-i játszóra és utána elugrottunk a Lidl-be is. (Mondom, hogy minden nap voltunk boltban, őrület.) Délután elvittem AV-t az X Musicba, hogy kipróbálhasson pár zongorát,  hogy tudja, milyet vegyen, mi meg Petivel elmentünk a Tymon Parkba bicajozni. Klassz volt, szép idő volt, Pepe suhant a tavak között, egész jó volt minden, csak aztán mikor visszaindultunk AV-ért, rádöbbentem, hogy nem tudom az utat... Fél órán át forgolódtunk egy totál kies ipari területen, ahol senki emberfia nem járt. Mire megtaláltuk AV-t, ő kockára fagyott az út szélén és jól megfájdult a feje is, ujjé.
Vasárnap szavazás volt, ezért eldobtam AV anyukáját a nagykövetségre, majd Petivel kimentem a Herbert Parkba, AV meg otthon volt Palikával. A parkban bicajoztunk, néztük a vitorlást eregető öregeket és élveztük a napsütést. Fél 3-ra elvittem AV-t egy lengyel klinikára, ahol ugyan teljesen kitisztitották neki a bal fülét, nem ért semmit, mert a hallása sajnos nem javult. (Gyakorlatilag azzal a fülével nem hallja a magasabb frekvenciákat egyáltalán.) A fülészet után bánatosan bevásároltunk a Tescoban, majd délután - mivel tényleg ragyogó idő volt - kimentünk újra a Herbert Parkba, ezúttal hármasban és rengeteget frizbiztünk, labdáztunk, lazultunk. (Peti azóta is mindig a Herbertbe akar menni, jajj, pedig én hogy unom azt a helyet.)
Amint tudom, folytatom a következő héttel, éljen, éljen, tudok netezni, egyedül vagyok a gyerekekkel, ez aztán az élet.