No a hétvége

Pénteken - már-már szokás szerint -, hogy megünnepeljük a hétvégét, rendeltünk este pizzát. Vagyis egy pizzát, egy pizza alakú garlic bread-et (ezt Peti egy az egyben benyelte haha) meg némi potato wedges-t.
Szombaton délelőtt mivel sütött a nap, kihagytuk a néptáncot, helyette inkább négyesben elmentünk a Hosszú Csúszdás játszótérre. Jó volt, találkoztunk AV egyik magyar kollégájával, akinek van egy 4 éves fia meg egy másfél év körüli ikerpárja. Kicsit ciki voltam, mert rákérdeztem, hogy hány éves is a kisfiú, 2,5? de hát basszus tök hülyeségeket csinált, szórta a homokot, alig beszélt a szüleihez is és különben is, egész alacsony volt, szóval utána kicsit meghúztam magam, mert nekem is szarul esett volna, ha Petit 2 évesnek nézik, de ennek ellenére azért jót beszélgettünk... Délután Petivel ledőltünk, mikor Palika is elaludt, majd mikor felkeltünk, nekivágtunk elhozni a homokozót, amit advertsen vettem még péntek este. Peti úgy ráizgult a homokozásra, hogy eredetileg azt terveztem, hogy felkapjuk a cuccot és tűzünk Dun Laoghaire-be a vidámparkba, de kijelentette, hogy nemnem, ő nem akar vidámparkozni. Az állam esett, a pofám meg szakadt lefele... Hazafelé igy csak beugrottunk a Tescoba jégkrémért meg kenyérért és rohantunk is haza homokozni. (Mondjuk mázli, mert amikor kijöttünk a Tescoból, leszakadt az ég, szóval jól eláztunk volna úgyis a vidámparkban.)
Vasárnap délelőtt Herbert Parkoztunk, mert semmi kedvem nem volt messzebbre menni, miután megint 6-kor keltünk. Gyűlölök korán kelni, el nem tudom mondani, mennyire, nyaff-nyaff, utálom ezt, 8-kor akarok kelni, mint eddig is, 8-kor, 8-kor, 8-kor. A 6-kor kelés talán még jobban idegel, mint az éjszakai ébredések, eskü. A parkban összefutottunk Artúrékkal, vagyis Artúrral meg a két lánnyal, Gyöngyi otthon volt (mázlista). 12 körül elkapott minket egy kiadós eső, a nagyobb fák alatt állva sem úsztuk meg az elázást, szóval nem csak szemerkélt, ömlött az eső jó ideig, hát igy jártunk, úgyis régen áztunk már el, állapitottuk meg röhögve. Délután megint ledőltem Petivel, mikor Paja elaludt. Mikor 45 perc után ébredt, AV felvette, igy ráhúzhattam még valamennyit, hát mit ne mondjak, életmentő volt, sajnos nem tudom kellőképpen kifejezni, milyen hulla vagyok a kevés alvás miatt. Miután AV valami teniszmérkőzést nézett, elég későn, 6 körül indultunk el sétálni: legyalogoltunk a Canal-hoz meg beugrottunk a Tescoba is némi édességért, mert bár reggel sütöttem egy adagnyi citromos sütit, túl jónak bizonyult, igy délután 3-kor már sehol sem volt belőle...
A hétvégén fotó egyébként sajnos nem készült, igy illusztrálni ezúttal nem tudok, szimszom.