Oldalak

2014. augusztus 13., szerda

Huhhh

Jó kis aktiv napunk volt ma eddig és sok mindent kipipálhatok a to-do-list-ről, éljen éljen. Peti nem volt ma oviban, igy mikor Palika nyűglődni kezdett, hogy álmos, még úgy gondoltam, elmegyünk valami távoli játszóra, mert az utazóágyak tulajdonosai, akiknek tegnap-tegnapelőtt irtam, nem reagáltak az istennek sem, de épp mikor léptünk volna ki az ajtón, az egyik irt, hogy okés, otthon van most épp, ha akarok, menjek a kiságyért, 20 euró lesz, viszlát. Mint a villám szerveztem hát át a napot, irtam a nőnek, hogy kéne a pontos cim és mig e-mail fordultával megérkezett, hová kell mennünk, meggyőztem Petit, hogy huhúúú, egy utazóágy megvétele ezerszer jobb, mint egy játszóterezés. A cuccot persze a világ végéről kellett elhozni, de sebaj, legalább délre volt, igy a városon nem kellett átvágnunk, ami mázli. Sima utunk volt hálistennek, Palika két perc alatt bealudt, mi meg Petivel élveztük a suhanást. Olyan helyeken jártunk, mint még soha, imádtam a szűk kis szerpentineket, a madár sem járt arra, amerre mi, én pedig majd összepisiltem magam a gyönyörtől, hogy léteznek emberek, akik ilyen kies helyeken laknak, ahol bakter jobbra nézel és birkák legelnek a végtelen zöld füvön... A semmi közepén meg is lett a házikó (ahhha, palota inkább, óriási udvarral, rajta saját kis játszótérrel, a kilátás pedig aaaaaaaaaaa), Petivel bevonultunk és miután a nőci megmutatta, hogy kell összeszerelni az ágyat, angolosan távoztunk, de közben nem tudtam megállni, hogy ne dicsérjem halálra a környéket. Miután eljöttünk, percekig nem tértem magamhoz, hogy úristen, ez is Dublin és ha azt vesszük, nem is túl messze a zsufitól, hát én menten akarok egy házat, de aztán lehűtöttem magam, hogy AV sosem menne abba bele, hogy kiköltözzünk a központból, mert halálra fossa magát már a ház gondolatától is, egész életében a negyedik emeleten lakott, szerintem ha meglátná, hogy egy házikó több kilométeres körzetében nincs másik lakott épület, kiszaladna a világból, pontosabban azonnal visszaszaladna a városközpontba... Szóval elhessegettem magamtól a Vidékies Én imázsomat és újra belevetettem magam az ügyintézésbe: mivel még csak 11 óra volt és a Nutgrove Shopping Centre csak 15 percre volt tőlünk, úgy gondoltam odahajtunk, visszaviszem a klumpát ami ugye kicsi lett Petire és veszek valami búcsúajándékot Maureennak meg Laurának meg esetleg Ruthnak és Carolinenak is, mert utóbbi kettő is mindig nagyon rendes volt velünk. Mivel Paja szépen pislogott a hátsó ülésen (fél órát aludt, jaj), először tankoltam (ha alszik, nem szeretek tankolni, nehogy felébredjen; ha ficereg, nem szeretek tankolni, nehogy elkezdjen sirni, szóval ez az épp felébredtem, úgyhogy még kába vagyok állapot pont jól jött), majd a vásárlást a Homestore plus More nevű üzletben kezdtük. Miután Maureennak és Laura-nak sikeresen lőttünk egy-egy  közepes csupor Yankee Candle-t, én is kaptam egy négyzet alakú tepsit, mivel akciós volt, hurráhurrá. A sikeres beszerzést követően átautóztunk a központi épületbe. A Tescoban vettem két kis doboz csokit Ruth-nak és Caroline-nak, visszavittem a klumpát, majd mivel ekkor már igencsak nyűglődött Palika, egy padra letelepedve megetettem vele egy kis zacskó répa-almát. (Peti ezalatt a saját tizóraiját fogyasztotta el, bár fél 1 volt ekkor már...) 1-re hazaértünk, az utat Palkó sajnos végigsirta, de miután szopott egy kicsit, negyed óra ringatás után le tudtam tenni aludni és mivel Petit is beküldtem a szobájába pihenni, leülhettem ide megirni ezt a sikerszériát, mert hát éljen-éljen, haladtunk ma rendesen.
Mivel fúj a szél sajna, nem tervezek semmit délutánra, annál is inkább, mert AV megy egy bőrklinikára az anyajegyeivel este (vicces módon a régi GP-nkhez megy, aki hazament Ausztráliába szakosodni és most alapitott itt egy bőrgyógyászati klinikát), úgyhogy kell az engergia, mert hosszú lesz még a napom, ráadásul már a holnapomat is megterveztem: Carrickmines-be megyünk Palikával miután leadtuk Petit az oviban: visszaviszünk egy rövidgatyát a Heaton's-ba, ami kicsi lett AV-nek, próbálok Petinek atlétatrikót venni a Mothercare-ben és szerzek valami plusz matracot a kiságyba, mert ez a szines izé igencsak keményke... Hát huhh, ja*.
És akkor illusztráció:
A kőkerités a házhoz tartozik, ahonnan hoztuk az ágyat
És az utazóágy, semmi extra, Graco, alap, de legalább szines
* Ami még kell szombatig:
  • megjött a normál kiságyba a matrac, haza kéne hozni - update: AV hazavonszolta
  • összeirni a játszótereket, a látnivalókat a nyaralás helyszinén, mert nem lesz net, jajjj
  • összeirni, miket főzhetek majd ott, azaz miket fogunk ebédelni
  • irni két szivhez szóló búcsúlevelet Laura-nak és Maureen-nak és venni még egy nagyon kicsi virágcsokrot Laura-nak (Tesco? Supervalu?)
  • bevásárolni az útra (főleg pelus, mást szerintem nem érdemes vinni, igy sem tudom, hogy férünk be)
  • csütörtökön és szombaton posztolni a Dublinfox fb oldalára

4 megjegyzés:

  1. Egy nagyobb plédet hajtogattam az utazóágyba annak idején. Arra az időre pont jó volt, amíg nyaraltunk. Meg aztán... az utazóágy összecsukható, de a matracot is tárolni kell valahol, amikor nincs használatban. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ezen én is gondolkoztam, de totál összegyűr mindent maga alatt és ha felébred tuti arra fognám, hogy nyomta a takaró és azért. :D

      Törlés
  2. Azon gondolkodtam... te sosem próbálsz fel semmit? :-)

    VálaszTörlés
  3. Jaaaa hát mindenkinek én vásárolok. :D
    Saját cumókat felpróbálok, nagy ritkán nem, de AV meg a gyerekek cuccait is én veszem és olyan kicsiknek látom őket. :D

    VálaszTörlés