Oldalak

2015. július 22., szerda

Keddnél tartottam. Múlt keddnél.
Délelőtt Pipit elvittem a Nagyihoz (másodszor), majd én továbbmetróztam a Westendbe. Ezer évet eltöltöttem a Deichmannban meg még pár menő üzletben, de végül szokás szerint alig vettem valamit: két bugyit a Tezenisben... A Mekiben ebédeltem, 3-kor pedig már otthon is voltam, majd mikor Paja felébredt, 4 körül visszamentünk kocsival Pestre, hogy elhozhassuk Pipit. (Igy Nagyi végre Palikát is láthatta, bár foglalkozni nem igazán tudott vele, miután ott volt még az 50 nm-en a másik három másik gyerek plusz Peti is ugye - hát nem, végülis nem fáj, leszarom, de röhejesnek tartom, hogy itt vagyunk egy hónapot és 40 fokban a klima nélküli autóban visszük be csóri gyereket 1 órán keresztül, hogy majd' felrobban a feje, mire megérkezünk, azért, hogy a saját nagyanyja lássa... Mondjuk tudom, ők nem igazi unokák, mert csak a fia gyerekei... Ezek szerint nekem sosem lesznek igazi unokáim, jaj.) No szóval 6ig maradtunk Pesten (nagyjából 1 órát voltunk benn), majd vonultunk haza, hiába no, Palikából biztos ennyi is elég.
Szerdán a piacon kezdtünk Apuval meg a két gyerekkel, majd Apu elvitte Petit a Forgách utcába, én meg Palikával hazasétáltam. Útközben beugrottunk a Kaland-vár játszóházba, ami klassz meg új, de olyan steril, hogy levegőt venni alig mertem... (Nekem semmi sem jó haha.) Mi voltunk egyedül Palikával meg egy kisfiú, aki folyton tapadt Pajára, én meg tök mérges voltam, mert szerencsétlent otthon is folyton árnyékként követi valaki (= Pipi), erre itt sincs nyugta, mert a kisfiú mindig azzal akart játszani, mint ő. (Végre kikapcsolhattam volna az agyam, hogy nem kell békebirót játszanom, de nem, megint jött az alkudozás, a mediáció, ki, mikor, mivel játszik, ááááá, nem tudom, Palika miért vonzza igy az embereket, szegénykém tök jól ellenne a kis világában magában, de sosem kapja meg az egyedüllét ajándékát... Sajnálom emiatt. Oké, nem lesz olyan shy, mint Peti volt sokáig, szociálisan szerintem rugalmasabb, mint Pipi, már most, de akkor is sajnálom.) Délután - mivel az itthoni cipőkinálat zseniális - bementünk az Auchanba meg a Deichmannba Maglódon. Vettem magamnak egy kisebb sarkú fekete cipőt, de a gyerekeknek sajnos nem találtam semmit, igy este rendeltem még három lábbelit: Palikának egy téli cipőt (Elefanten), Petinek egy vászon cipőt (noname) meg magamnak egy fekete félcipőt, amilyet már ezer éve kerestem (kb 6 éve) de még sosem találtam jót kinn, ezért az elmúlt években kénytelen voltam folyton csizmában vagy az elnyűhetetlen adidas cipőmben nyomulni az év 360 napján. (Az Auchanban amúgy szintén kiboritott Peti, totál bolond volt, mint egy egy éves, nem akarta megérteni, hogy nem eszünk a boltban csokit, még ha mi is hoztuk be, mert azt hiszik, loptuk - esküszöm, sosem volt ezzel gond, de most rájött a hülyeóra és ezen pattogott, hogy milyen idióta szabály ez... Hát báááááá, jézusom, de idegesit az ilyen...)
Csütörtökön délelőtt otthon ejtőztünk, nem igazán csináltunk semmit, majd délután strandra mentünk, Ceglédre. Mint múltkor, most is jól éreztük magunkat, sokat voltunk a vizben, mindkét gyerek imádta a lubickolást, az egyetlen dolog, ami zavart, hogy mig múltkor Paja boldogan vagánykodott az úszógumiban, most rájött, hogy ő tulképp kétéltű (nem) és mit neki úszógumi, úgyhogy visitva tépte le magáról, de annyi esze nem volt persze, hogy anélkül elsüllyed, tehát loholhattam utána nonstop, mint egy idióta, kétrét görnyedve - már amig engedte, hogy fogjam, mert egy idő után már akkor is fel-felhorkant, ha próbáltam a hóna alatt tartva vezetgetni. (Imádtam, ahogy az 1,3-as medencében próbálta kitépni magát a kezemből - minek nekem kardioedzés, most tényleg, kérdezték múltkor az Áronkás talin a többiek, hogy hogy vagyok ilyen vékony, hát kérem, Palikát receptre kéne felirni, őrület, milyen rohangászós és milyen helyzetekbe tudja sodorni magát - amig csak mászott folyton karban vitette magát, az sem volt semmi, no de mióta megy, fut, szalad, hát ég a zsirom rendesen, az biztos.) No de mindegy is, lényeg a lényeg, hogy jó volt a strand, jó későn értünk haza, de megérte, mert Dublinban ugye erről a mókáról is lemondhatunk majd, szipp.
Pénteken délelőtt vásárolgattam (elfogyott a pelus, meg roppantul kellett nekem bodzás Apenta), délután meg jöttek a tesómék. Örültem, hogy végre együtt a három unokatesó, bár értelmes fotók nem készültek, mert Pipi egy szál alsógatyában, Palika meg szinte végig egy pelusban nyomult, olyan melegük volt. Balázsék jó sokáig maradtak amúgy, 7 körül mentek el, utána meg nem igazán csináltunk semmit, szóval ezen a szent napon otthon voltunk szinte egész nap. (Peti kapott egy társast vagy hogy mondjam mit, ILYET, tök jó, logikai, olyan Pipinek való, bár a mágnesekkel Palika is elvan... (Ő amúgy a Csillag kis barátom könyvet kapta meg, az is aranyos.)) Sebi amúgy totál más, mint ez a két fiú, vicces nagyon látni, hogy milyen különbözőek tudnak lenni a gyerekek már ilyen kicsinek is. (Szegény kétszer is elkezdett sirni elég rendesen, másodszor azért, mert Peti kivett Palika kezéből valamit, az meg nekiment Pipinek ilyen iszonyat éles, sikitó hanggal alátámasztva a dühét és szegény Sebi megijedt. Totál első gyerek probléma, Peti is ilyen kis mimóza volt, no Paja már nem, ő olyan tank, hogy borzalom, nem megy neki senkinek, nem agressziv, támadó, nem úgy értem, hanem védekezni pl piszkosul tud, kiáll a jogaiért keményen és olyan kis... massziv.) Ezen a napon amúgy a rendelt cipők is megjöttek a Deichmannból, Pipi persze megint kijelentette, hogy őt szoritja a csuka (szerintem igy fejezi ki, hogy nem tetszik neki, ha új cipőt kap vagy nagyon hülye alakú a lába), a másik kettő pár viszont oké, örültem nekik.
Szombaton délelőtt szokás szerint lógtunk, majd Apuval beugrottunk a Tescoba, onnan elvittem a Forgáchba, én pedig hazajöttem egy adag fagyival. Délután mentünk Ágiékhoz a buliba, ami jól sikerült, aki kimaradt, lemaradt, magára vethet. (Azt veszem észre, hogy én, aki azt hittem magamról, hogy egész antiszociális vagyok, nagyon nem vagyok az, vannak nálam ezerszer rosszabbak ezen a téren, pl akiket elriaszt a meleg egy-egy találkától haha. (Továbbra sem tudom amúgy, mit lehet a besötétitett lakásban csinálni gyerekekkel, ha van udvar is, ahová ki lehet tenni egy kádat és lehet locspocsolni, de majd talán a következő életemben megtudom... A meleg amúgy azért jó szerintem, mert lehet tenni ellene, lehet vizezni, fürdeni egy kádban az udvaron, strandolni, keresni valami klimás helyet és ott bulizni (ez persze nem vonatkozik a dolgozókra, őket sajnálom és értem, hogy utálják a nyarat, ha nem légkondis a munkahelyük (tegyük hozzá nem túl sok ilyen ismerősöm van, a legtöbben otthon vannak még 1-2-3 gyerekkel és szabadok, mint a kismadár)), de a hideg ellen nem nagyon tudsz mit csinálni anélkül, hogy kockáztatnád a megfázást. Meg mondom, a nyár 3 hónap, egyszer véget ér, mint a lázas ifjúság. Erre kell gondolni és máris jobb.)) Szóval a buli jó volt, a nagyobb kölykök játszottak a kertben, mászókáztak, csúszdáztak, mi meg próbáltunk beszélgetni, de ez persze igen nehezen ment, mert a kisebbek (természetesen Palikával az élen) nem igazán voltak ebben partnerek, folyton szana-szét szaladgáltak. (Lehet, túlzásnak tűnik, de persze Paletta volt a legdurvább, rákattant a csúszdára és folyton oda startolt, felmászott vagy 2 méter magasra és repült lefelé... Lábon hordtam ki több infarktust, mire vége lett a találkának...)
Vasárnap - mivel hétvégén nem megyünk strandra ugye a tömeg miatt - elvittem Pipit moziba. A Puskinba mentünk negyed 4-re, Kispesten szálltunk le a vonatról, majd onnan Ferenciek tere, Jégbüfé, fagyi (nem tudom, létezik-e kisebb gombóc, mint amit ott adnak, kb pingponglabdányi (220 Ft-ért)). Az olvadó fagyival a kezünkben lesétáltunk az Erzsébet hidig, ott lőttem pár fotót, majd 3-ra visszagyalogoltunk a mozihoz. Ez volt Peti első mozizása, a Shaun, the sheep-et néztük meg és hát őőőőő, hiába magyaráztam, mi történik épp, kiderült, hogy szegény Pipi abszolút nem értette a történetet (ami mondjuk nem volt túl bonyolult teszem hozzá)... (Mit érthet akkor egy ekkora gyerek a Toy Story-ból, a Szörny Rt-ből, a Shrek-ből?! Nullát gondolom. Tripla nullát.) No mindegy, legalább klimás helyen voltunk, nem gyulladtunk meg, az is valami... A mozi után lesétáltunk a Deákra, itt kaptunk zacskós vizet (mint a régi tejes zacskó, olyan volt, alig tudtam kinyitni, végül egy tollal erőszakoltam meg a zacsit, foggal ki nem tudtam harapni a sarkát), majd megnéztük a szökőkutakat és elmetróztunk a Nyugatiba, ahonnan szépen hazavonatoztunk. 6 körül értünk haza, ezután már nem igazán csináltunk semmit, elég volt a nap.
Folyt. köv. (sosem megyünk haza haha)  

6 megjegyzés:

  1. Mese részhez, mert ez ütött szemen: Lédát még nem merem elvinni moziba, nem tudom, hogy reagálna arra, hogy hangos, sötét, sokan vagyunk. A Toy Story 2. részét néztük együtt (cenzúrázni szoktam, mit néz), azt szereti, és ő kéri, hogy nézhesse. Az 1, 3 még nekem is félelmetes helyenként, amúgy ez a kedvencem :-) Utána beszélgettünk róla, és szerintem érti, mert dióhéjban visszamondta a történetet. A Shrek szerintem abszolút nem való gyereknek, felnőtt poénok vannak benne. Szörny Rt-t sem mertem még megmutatni neki. A Disney-klasszikusok közül pedig eddig a Micimackót, 101 kiskutyát, Macskarisztokratákat látta. A luvnyás mesék közül egyet se :-D Azokat még olvasni se szoktam neki.
    Elkezdtem nézni a Gru-t, hogy megmutathatom-e neki, hát nem...és olvasom, hogy 2-3 éves gyerekeknek ez a kedvencük...Léda két évesen nem is nagyon nézett még mesét :-D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Előszöt Peti is aggódott, hogy félni fog, de végül nem. :)
      Nagyon meglepődtem amúgy, hogy gőze sem volt, mi miért történik... :(

      Törlés
  2. Amúgy meg elképesztően csodálatra méltó, milyen tartalmas nyarat szervezel a gyerekeknek! Le a kalappal!
    (A Noé bárkája könyv-ötletet lophatom? Tök jó dolgokat találsz mindig!)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :D Óóóóóó, hát köszi, de megpusztulnék itthon.
      Gyerekkoromban alig vártam a sulit, mert soha, semmi nem történt. Ahogy más játékokat vesz ezerrel, én programokat szervezek... :D
      Noé bárkáját tesóméktól kaptuk. :)))

      Törlés
  3. Hogy más miért nem megy sehová, nem tudom, arra, hogy mi miért maradunk itthon, egy szó a válasz: pénz. Bődületesen drága a strandbelépő, a játszóház, ritkán engedhetjük meg magunknak, úgyhogy a gyerekeknek délelőtt marad a hűvös szoba (nekem meg a konyha), délután pedig az udvar itthon, vagy apuéknál.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mondjuk ez igaz, nagyon durván drágák a belépők, főleg 2 gyerekkel... :(
      A Palatinusra basszus 4900 ft-ért mentünk be ketten! Elképesztő. Az meg, hogy a játszóházban a felnőtt is fizet sokszor, hát szerintem nevetséges....

      Törlés