Na tehát 21ig nyaraltunk. 22-én hétfőn kezdtük az utolsó teljes hetünket a suli kezdete előtt.
Hétfőn, ha minden igaz elautóztunk a nyaralás előtt rendelt kétrészes fürdőruhámért Blackrockba, a Debenhamsba. Mivel két gyerekkel voltam, vásárolni nem ugrottunk be a Supervaluba, csak felkaptuk a fürdőrucit és tűztünk a Carysfort Avenue-n lévő játszótérre. Fotó itt nem készült, bár nagy móka volt, szeretem ezt a kis játszóteret, nagyon minike, de hinta van Petinek, csúszda van Pajának, szóval tökéletes igy alapjáraton is.
Kedden esett az eső, igy felkerekedtünk és elmentünk Clare Hall-ba, a Funky Monkey-ba. Jó volt, amint beléptünk, vettem magamnak egy muffint meg egy kávét és mig a fiúk az újdonság varázsával voltak elfoglalva, én szépen, nyugiban megreggeliztem (tanulok én azért, ha lassan is, de biztosan). Később persze a gyerekek is kaptak sütit, mert nem vagyok én annyira gonosz... (A lenti képek bizonyitékként szolgálhatnak, hogy Palikának a szomszéd fűje mindig zöldebb. *)

Szerdán playdate-ünk volt Sanjith-ékkal: a Ringsend Parkban találkoztunk fél 11kor, ami régi emlékeket idézett bennem, oda jártunk ugyanis mindig, mikor Peti még kicsi volt, mert akkoriban az a park volt hozzánk a legközelebb. A játszón kezdtünk, bár Pajával nem volt egyszerű, mert mindig a nagyokkal akart játszani, úgyhogy folyton iszkolhattam utána, majd inkább kiültünk a nagy rétre, hadd focizzanak a gyerekek. Fél 1kor belebotlottunk Artúrba, vagyis ő belénk: mivel ez a park van a legközelebb a munkahelyéhez, kijött sétálni meg enni egy szendvicset ebédidőben, vicces. Délután mivel azt hittem meleg van, kimentünk Sandymountra, de mivel kettébe fagytunk, nem sokat maradtunk, némi homokozás után húztunk is haza a jó kis meleg otthonunkba.

Csütörtökön Rathfarnhamon jártunk: csak a szokásos játszótér plusz füvön snack kombó játszott és rájöttem, hogy nem szeretem én ezt a játszóteret, mert tele van Pajára veszélyes elemekkel. Délután egy magyar ismerősünk elvitte a tavasz óta nálunk lévő fajáték csomagot, amit még kb áprilisban hoztam el egy nénitől, akitől egy harmadik ismerős még februárban vette... Mindegy, Petiék is jót játszottak vele, de most már jó, hogy elkerült végre tőlünk.

Pénteken délelőtt kimentünk Bray-be elbúcsúzni a nyártól, fagyiztunk, bicajoztunk és természetesen kavicsokat dobáltunk a tengerbe. Palika - talán előre megérezve az elkövetkezendő hetek súlyát - igen gondterhelt volt, szomorúan ült a kavicsokon a semmibe bambulva, én azt hittem csak egy kis melankólia, de most utólag látva hogy kivolt ezen az ovi dolgon, lehet a hetedik érzékével már sejtett valamit vagy éppen a helyes taktikát gondolta végig... Délután Herbert Parkoztunk egyet, igaz, eddigre eléggé lehűlt az idő, de gondoltam jó móka lesz (nem volt az, Palika mint a mérgezett egér rohant össze-vissza, sehol sem volt jó neki, ha itt voltunk, oda akart menni, ha ott voltunk, vissza akart jönni, bahhh)...     
Szombaton - vasárnap ugye kurzushétvége volt, mivel tudtam, hogy ez az utolsó alkalom, hogy felvegyük a videó session-t be voltam tojva rendesen, de hálistennek egész jól jól estem rajta vasárnap délelőtt.
Ennyi volt hát az utolsó teljes hét, ezután még volt 3 napunk és indult az őrület.

*