Tengerpart

Olyan rég irtam élménybeszámolót, a múlt hétvégi kis betekintés előtt Peti szülinapi hétvégéjénél hagytam abba, hogyan is vagyunk manapság. Na szóval:
Robognak a napok, a hetek, borzalom. Mindig csak azt veszem észre, hogy már csütörtök van és megint vége egy hétnek. Az elmúlt két hét (és tulképp egész május) gyönyörű volt, sokat sütött a nap, meleg is volt (viszonylag), úgyhogy egy-két nap kivételével minden nap kénytelenek voltunk maradni suli után játszani még kicsit vagy nagyot. Általában 3 - negyed 4 körül értünk haza, utána ebéd, a fiúknak egy kis TV és sittysutty, máris fél 6-6, amikoris Skype Anyuékkal, majd vacsi, T. befut, fürdetés, altatás és hello, vége a napnak. (Vicces, hogy hogy aggódtam, hogy jaj, majd meg kell kérni valakit jövőre, mikor Pipi már fél 3kor végez, hogy hozza haza őt a suliból, hiszen az Palika alvóideje pont, erre kis disznó már január óta nem alszik délután... Mondjuk jó, jó a szabadság, de néha annyira jól esne egy kis szünet, egy kis szusszanás a nap közepén, hogy el sem tudom mondani.)
Ami a hétköznap délelőtti programjainkat illeti, Palikával többször voltunk a tengernél, Seapoint-nál és Bray-ben, párszor megjártuk a Kuflis játszóteret, egyszer-egyszer voltunk lángosozni és a Kukacos játszón, kétszer pedig a Nutgrove SC-ben. A babysitter néni összesen négyszer tudott jönni az elmúlt majd' három hétben és a négy alkalomból egyszer Pipi is itthon volt, mert hőemelkedés miatt nem ment suliba... Paja amúgy egyre cukibb angolból, már néha-néha szól Matilda anyukájához ezt-azt, pl Watch this! / This is poo / miegymás és ha megkérdezik hogy van, rávágja, hogy I'm fine. Most hétfőn voltunk az oviban körbenézni, mivel fél 4-től fél 5-ig volt Nyilt Nap, nyilván Peti is jött velünk. Bizom benne hogy ősztől most már nem lesz gond ovi-ügyileg Palikával, a csoport sajnos nagyobb lesz, mint ahová idén járt volna, itt már 16-an lesznek, na de reméljük a legjobbakat. Néha próbálok angolul beszélni vele, hogy szokja-szokja-szokja a nyelvet, most már nem tiltakozik hálistennek, de 98%-ban magyarul válaszolgat. (Igen, ez ilyen mókás, én dumálok hozzá angolul, kérdezgetem, ő meg magyarul reagál.)
Délutánonként - ahogy irtam már -, jó soká értünk haza az elmúlt két hétben, igy extra programjaink nem igazán voltak... Oké, egyszer Seapointoztunk hármasban* (jót pancsoltak a gyerekek a 12 fokos vizben), ma pedig elmentünk Dun Laoghaire-be egy Monopoly társasért, de nagyjából ennyi.
A Szülinapi és az Aktiv hétvége között volt még egy, Felemás hétvége, amikor Peti végig itthon volt, mert hőemelkedése volt (nem volt náthás, nem fájt semmije, de szombat-vasárnap 38-38,3 volt a láza, hétfőn meg 37.5.. Aznap nem volt suliban ugye, de kedden már vittük, azóta jól van (koppkopp.)) Ezen a hétvégén tehát Palikával egyedül mászkáltunk: T. szombaton elvitte vásárolni, én meg vasárnap kivittem Dollymountra, a Battle for the Bay rendezvényre, de sajnos rossz parkolóban tettem le a kocsit, igy fél óra süvöltő szélben való gyaloglás után fél úton a sátrak felé feladtam, hogy odasétáljunk a bulihoz... (Konkrétan megfagytunk, úgyhogy nem akartam még fél órát sétálni vele a bokáig érő homokban, hogy aztán egy órát sétáljunk vissza a kocsihoz.) Hogy valami jó is legyen a délelőttben, Dollymountról elautóztunk Howth-ra lángosért, ahol vicces módon megint összefutottunk Bencéékkel (szerintem ha megbeszélnénk egy találkát, nem jönne össze, de igy véletlenül bármikor tudunk találkozni hahaha).
Aztán voltak "beruházásaink" is az elmúlt hetekben: Palika kapott egy piros rollert (elöl kettő, hátul egy kerékkel), egy narancssárga fidget spinner-t és vettem nyári cuccokat is a kölyköknek: Peti kapott egy farmert, három rövidgatyát, két pólót, Paja meg két rövidgatyát és két pólót. (A két-két rövidgatyó és két-két póló egyforma amúgy, imádom, hogy egyneműek haha.) Petinek rendeltem két sportcipőt és egy szandált, valamelyik csak jó lesz alapon, hát mondanom sem kell, egyik sem jó, mindhárom nyom mindenhol, feladom, kész, én többet ennek a kis Mauglinak nem veszek cipőt, mert úgyis kényelmetlen lesz, jár mezitláb... (Ja, Palika kapott egy ugyanolyan sportcipőt, mint Pipinek van, neki bezzeg kényelmes minden...)
Mi van még...? Tegnap volt a névnapom, kaptam egy csokor rózsát, egy isteni citromos tortát és egy fitness órát (vagy mi ez), ugyanis újult erővel váltok életmódot, mert a múlt héten az egyik reggel (!) 59,8 kg-t mutatott a mérleg, én meg kishijján elájultam. A cél a szokásos 54 kg, ami úgy érzem, sosem fog összejönni brühühű. T. az életmódváltás mellett (ő ma kezdte, én hétfőn) interjúzik, eddig két helyen járt, az egyik állás Cégen belül, Svájcban lenne, a másik Cégen kivül, Dublinban, de azt mondja sajnos nem lesz meg egyik sem, mert mindkettő erején felüli, nagyon senior pozició. Hát igy. ~~Nekem is össze kéne szednem magam, jaj, szeptember már nincs messze...~~

* Itt volt egy nagyon érdekes jelenség: A fiúk ugye a tengerben pacsáltak, rohantak fe-le, elvoltunk, de mivel meleg azért nem volt, mondjuk 20 fok, fél óra vizezés után (amikor már alsógatyáig vizes volt mindkettő) visszaindultunk a partra, ahol a törölközőket hagytuk, hát mire odaértünk, akkora köd (?) lett, hogy az orrunkig nem láttunk... Először azt hittem, hogy füst, de a tenger felől jött, elég valószinűtlennek hatott, hogy felgyulladt a viz, de hát na. Nagyon durva volt, én még ilyet nem láttam, egy perc alatt fél méterre csökkent a látótávolság. Szóltam amúgy Petinek, hogy kérdezze már meg a helyieket, mi ez, ~~ne engem nézzenek hülyének,~~ de ő persze nem akart érdeklődni, mire Paja a kezébe vette a dolgokat: odaszaladt egy bácsihoz, rákiáltott, hogy What a köd? majd visszasprintelt hozzám, job done... Én úgy, de úgy röhögtem. Hát ez milyen cuki már, nem?

Illusztráció: