Megpróbálom behozni az elmúlt 1,5 hónapot... Lehetetlennek tűnik, de azért igyekszem.
Elég szar passzban vagyok mostanság, ezért sem irtam. Nem is tudom, mi a rossz igazán, talán minden. Öregnek, értéktelennek, motiválatlannak, butának, rondának és kövérnek érzem magam és nem látok kiutat, semmi nem jó, sehol sem jó. Itt se jó, de már Magyarország sem vonz és egyszerűen unom az ezerszer megtett köröket, unom, hogy hónapok, sőt, évek óta ugyanazokba a pocsolyákba lépünk, ugyanazokat a lemezeket hallgatjuk és semmit, de semmit nem változtatunk, mert egy-egy változás csak újdonságot hozna, de az élet akkor is tele lenne nehézséggel és szarsággal, max más fajtákkal, mint most.

• Dolgozni egyszerűen nem tudok elmenni, mert nem éri meg; havi szinten €3-400-t kéne ráfizetnünk. (A full time creche és az after school ugyanis megfizethetetlen, csakúgy, mint egy nanny. Egy gyereknél még az a para, hogy jajj, csak €1-200 marad meg, miután elrendeztük a gyereket, kettőnél vagy többnél viszont már konkrétan ráfizetés, ha mindkét szülő 9-6ig dolgozik. Nyilván, ha orvos / programozó vagy ilyesmi lennék, más lenne a gyerek fekvése, de lássuk be nem vagyok olyan kelendő a munkaerőpiacon, igy €12-13-s órabérnél többet kizárt, hogy kapnék... (€10 a minimálbér) Mikor felvetettem egy ir fórumon, mégis mit lehet ilyenkor csinálni, megkaptam válaszként, hogy ja, hát apuka fizetése is hozzájárulhat ahhoz, hogy elmehessek dolgozni... Őőőőőő... Aha.) Jó, persze elmehetnék éjszakai műszakozni mondjuk takaritóként vagy lehetnék éjjelente gyári munkás vagy nem tudom és akkor spórolnánk egy csomót a childcare-n, mert váltanánk egymást T-vel a gyerekfelügyeletet illetően, de hát na. Sokan úgy tudnak visszamenni dolgozni, hogy váltott műszakban vannak, de nálunk ez nem opció, mert T. 9-től 6-ig dolgozik és hello, nem tud délután 4-re járni vagy reggel 6-ra... Lényeg a lényeg, végigjártam minden opciót, végigszámoltam mindent, egyszerűen nem éri meg feladni a htb létet, mert többe kerül a leves, mint a hús. (És itt nem arról beszélek, hogy ha én is dolgozom, nem kapunk xy juttatást, mert nem igy van, nincs semmiféle juttatásunk most sem, nem kapunk semmilyen plusz pénzt az egy kereső miatt; hanem arról, hogy iszonyú áron fut a childcare és kvázi megfizethetetlen. (Szóval lássuk be, tulképp az én itthoni munkám megfizethetetlen.)) Ha Palika elkezdi a sulit, akkor is havi €1200 lenne az after school kettőjüknek és azt meg nem is tudom, mi van, ha betegek, hiszen akkor ugye se suli, se after school... És akkor arról nem beszéltem még, hogy alig van tanitási nap, jóformán havonta van 2 hét szünet... Ha csak márciust nézzük: most volt ugye három nap hószünet, ezen a héten mennek, jövő hétfőn szünet van, majd mennek 4 napot és utána megint szünet, majd csak április 9-én van suli újra... Aztán májusban megint itthon vannak egy hétig, majd júniusban még egy bank holiday Monday... Össze kéne számolni, hány napot járnak egy évben, eszméletlen. Ehhez képest egy évben 24 nap fizetett szabi jár, táppénz vagy ilyesmi nincsen, a legtöbb cégnél a betegállományt sem fizetik, ha otthon maradsz, mert haldokolsz (vagy mondjuk a gyerekek betegek), sok helyen azokat a napokat levonják a fizetésből és hát nyilván, ha sokat hiányzol, még ha nem is fizetnek azokon a napokon, előbb-utóbb betelik a pohár és inkább lecserélnek egy egészséges / gyerektelen dolgozóra... Szóval szar az egész. 
• T. továbbra is szenved az aranykalitkában, nem léptetik elő, pedig innovativ, kreativ, rengeteget dolgozik - viszont ha mindent összeadunk, jól keres, olyan jól, amennyire más cégnél nem fog. És mivel én a fentiek mellett nem rúgok labdába, marad ahol van és szenved... 
• Mióta Anyuék itt voltak, rohadt hideg van. Máskor egy-egy tél alatt egy kezemen meg tudtam számolni, hányszor ment 5 fok alá a hőmérséklet, most gyakorlatilag november óta megfagyunk, az, hogy 0 fok van, már nem is nagy hir, mert mindig annyi. €750 lett a két havi gázszámlánk, mert ha 1 órát nem megy a fűtés, 18 fok lesz a lakásban. A hideg következtében (?) nonstop betegek vagyunk. T. hónapok óta köhög, Palika hetek óta, kapja a Ventolint, de szart sem ér, Peti hol lázas, hol köhög, hol fülgyulladása van. Én dettó, köhögök, folyik az orrom és persze hulla fáradt vagyok egyfolytában, hiába alszom éjjel, reggel alig tudok kikelni az ágyból. 
• Az albérleti szerződésünk jövő héten lejár, valszeg kitesz a főbérlő minket, mert a környéken a 2 szobás lakások mind €4-500-val többért vannak kiadva. Lakást kéne venni, de nem tudjuk, hogy itt vagy otthon... Otthon, ha lenulláznánk magunkat, kp-vel ki tudnánk fizetni egy külvárosi 2-3 szobás lakást (ház nálunk kizárva), itt 400 ezer körül kéne költeni, ha Dublinban akarnánk maradni vagyis 20 évre el kéne köteleznünk magunkat egy banknak és persze Irországnak... És akkor visszatértünk a rajtkockára: maradjunk vagy menjünk. A hires PUF szám jár az eszembe: "Azt hiszem, hogy egyedül rosszabb, de mit tegyek, ha veled se jó?" Itt se jó (lásd az első pontot), de haza meg valahogy nem vágyunk... És felőröl ez a bizonytalanság.