Oldalak

2019. január 31., csütörtök

Gyorstalpaló Január

Anyuék tehát 7-én hazarepültek, a fiúknak meg elkezdődött az ovi és az iskola. Számomra nem indult jól az új év, mert már a reptérnél kiszállva éreztem, hogy fáj a derekam és ez a hét előrehaladtával egyre csak romlott... Párszor már fájt a derekam egy-két napig, de ez most más volt: csomószor csak akkor nem éreztem, hogy gond van, ha lefeküdtem a földre és mozdulatlanul néztem a plafont. Rohadt idegesitő volt. Mivel a helyzet pár nap múlva sem javult, végül elmentem a GPhez, aki elküldött fizioterápiára, ahol kétszer voltam és bár azóta egyszer-kétszer már visszajött egy kis derékfájás, de korántsem olyan durván, mint január elején, amikor kb fogat mosni sem tudtam lehajolni a csap fölé.
A heteink amúgy durván rohannak, mindig csak azt veszem észre, hogy bakker, már megint péntek van. Én magyart tanitok, hétfőn önkénteskedem, csütörtökönként Pilatesre járok és próbálom túlélni a gluténmentes életet, a fiúk szerdánként zongoráznak, Pipi pedig a sportot választotta after school activity-nek, úgyhogy keddenként fél 3tól fél 4ig valami tömegsport-szerűségre jár, ahol minden héten mást csinálnak, hol hokiznak, hol kosaraznak, hol fociznak, ilyesmi.
A hétvégéken semmi extrát nem csináltunk - a tél már csak ilyen - az egyetlen emlitésre méltó hely, ahol jártunk az új KidSpace játszóház a világ végén.
11-én 39 éves lettem (szippppp) és ezt úgy ünnepeltük meg, hogy délelőtt beültünk kávézni a Starbucks-ba (én szó szerint kávéztam, mert k* Starbucks-ban semmi nem gm egy nyomi brownie-n kivül, ami amellett, hogy full cukor, full drága is), este pedig T. áthivta Artúrt és amig ő lefektette a fiúkat, mi elmentünk a The Farm nevű helyre vacsorázni. Odafelé buszoztunk, visszafelé inkább sétáltunk, mert 10 év alatt még sosem jártunk kettesben a Graftonon este fél 10kor, ki kellett próbálni... Ajándéknak egy "ágymelegitő lepedőt" kaptam, amit használok is becsülettel minden egyes este: fél-egy órát bekapcsolom és forró ágyba bújok, isteni.
A hónap eseményei közé tartozik még, hogy T. a kórházban járt, mert MR-t kellett volna csináltatnia, de egyrészt mivel teljesen kijött belőle a kontrasztanyag és másrészt amúgy sem birta a klausztrofóbiája miatt a gépet, végül nem csinálták meg neki a vizsgálatot. (Ezt kétszer játszották el amúgy, CT-n is járt, ha már az MR nem ment, de megint kijött belőle az összes kontrasztanyag, úgyhogy a doki azt mondta, nem kockáztat (?), nem csinálják meg a vizsgálatot, igy járt, valószinűleg IBS-e van, ebben maradtak. (A gluténérzékenység negativ lett meg kb minden más is.))
A gyerekek szociális élete amúgy csúcson van: Pipinek volt két playdate-je Hugoval és járt két party-ban is: az egyik csütörtökön Rory házához ment bulizni egy game truck-ba, a rákövetkező szombaton meg Yoshiaki-nak volt szülinapi party-ja a JumpZone-ban. Utóbbi nagy buli volt, mert Palikát külön befizettem egy open jump-ra, szóval mig a nagyok csoportban ugráltak, ő Norikával majomkodott, majd mindketten csatlakoztak a nagyokhoz tortázni. A bulikon kivül Eszteréknél is voltunk, Navan-ban, ők ugyanis ott vettek házat és most néztük meg, milyen is.
A hónap utolsó napján a fiúkkal fodrásznál jártunk, ami nem volt túl sikeres, ezúttal ugyanis Palikát túlságosan megkopasztották, Peti hajából pedig nagyjából semmit sem vágtak le... Nem tudom, mondtam-e már, hogy utálom a fodrászokat, hogy nem gondolatolvasók.

Képek:
The Farm
Január 16
KidSpace






Eszteréknél
JumpZone
JumpZone 2

2019. január 8., kedd

December 27 - Január 7

27-én este megjöttek tehát Anyuék. Nem késett a gép hálistennek, igy 9kor már haza is hozta őket T. A fiúk persze még nem aludtak, úgyhogy volt egy kis őrület, de nem volt vészes, fél 10re ágyban voltunk, mi pedig még éjfélig dumáltunk, örültünk egymásnak.
28-án, pénteken Anyuék belehúztak: délelőtt elvitték a fiúkat a Herbert Parkba, mi meg T.-vel itthon maradtunk. Nem részletezem, a lényeg a lényeg, hogy jól összevesztünk és ez a remek hangulat jól rányomta magát Anyuék egész ittlétére, mivel innentől nem igazán beszéltünk egymással vagy ha igen, hát folyton az az érzésem volt, hogy tojáshéjon lépkedek és fogalmam sincs, mikor mondok vagy teszek olyat, amire rá lehet vágni, hogy ahhhha, tessék, ezt mondtam blablabla! Na mindegy, maradok a napok leirásánál inkább... Délelőtt tehát Herbert, délután pedig T.-t bevittem a Céghez valami miatt, én meg elmentem vásárolni nagy dühösen a Merrion Tesco-ba. Este, hogy ne legyünk itthon, elvittem Anyuékat a Waterloo-ba, ahol ők Guinness-t meg Hot whiskey-t ittak, én meg zöld teát hahaha.
Szombaton délelőtt a Medicusba volt időpontom, nőgyógyászatra, Anyuék tehát megint Herbert Parkoztak a fiúkkal. Délután nem tudom, mi volt, gondolom semmi extra.
Vasárnap elvittem Anyuékat Bray-be, na ez végre jó volt. Játszótereztünk, sétáltunk, vettünk egy-egy sütit a fiúknak, kavicsot dobáltunk a tengerbe, tök jól éreztük magunkat.
Hétfőn délelőtt Apu maradt itthon, mi pedig a fiúkkal, T-vel és Anyuval elmentünk a Phoenix Parkba. Fociztunk, játszóztunk, sütit sajnos nem ettünk, mert annyian voltak a cafe-ban, hogy be sem fértünk... Délután mig Anyu meg én sütögettünk (Anyu pogit, én meg gm almás pitét), T. Szilveszteri bulit csapott a gyerekeknek. Volt itt popcorn fújás, popcorn foci, lufizás, minden, amit el lehet képzelni. Idén Palika 9ig, Peti 11ig maradhatott fenn (utóbbi igy kapott virslit, ami számára a fő varázsa a Szilveszternek), mi meg éjfélkor csendesen koccintottunk egyet és fél 1kor már le is feküdtünk. (Nem volt nagyon emelkedett a hangulat, na.)
Kedden délelőtt nem voltunk sehol, délután pedig 2-re cirkuszba mentünk Tallaght-ba. Elég kis gagyik az itteni cirkuszok (nincs ám Fővárosi Nagycirkusz világraszóló kunsztokkal), de a fiúk azért élvezték, főleg Palika, aki életében először látott ilyesmit. (Azért ha megyünk haza, el kéne vinni őket normális cirkuszba is, mert ez olyan falusi cirkusz volt sok rontással, egyszerű poénokkal.)
Szerdán Palika szülinapja volt, ami igen rohangálósra sikerült... Délelőtt el kellett vinni a kocsit szervizbe, mert felvillant az időnként aktuális Service felirat és persze miért is ne Paja születésnapján vinnénk szerelőhöz a kocsit... Reggel tehát elrohantunk Dun Laoghaire-be az Argos-ba megvenni Palika ajándékát - egy biciklit - majd hazafelé leadtuk az autót és hazagyalogoltunk. Pár óra múlva, ebéd körül hivtak, hogy oké, lehet menni érte. Mig mi ebédeltünk, T. elsétált a kocsiért és hazahozta, majd elkezdte (volna) összeszerelni a bicót, de kiderült, hogy nem gumikerekei, hanem műanyag kerekei vannak annak a szarnak... Isteni... Villámgyors keresgélés kezdődött, hol és milyen bicajt vegyünk akkor. Mig T. elszaladt a másik bicajért Nutgrove-ba, én nekiálltam a tortának. Mire megjött, kb kész lett a torta, úgyhogy T. gyorsan összeszerelte a biciklit és kezdődhetett az ünneplés, vagyis az ajándékozás és sütizés. Palika a bicajon kivül kapott egy doboz Legot is, Anyuéktól a Hallo Mama könyvet, Nagyitól a Hógolyó cimű verses kötetet, Pipitől pedig egy cuki rajzot, amin volt egy word search is, születésnapos szavakkal... Bár a torta hajdinás volt, senki nem panaszkodott, hogy rossz lenne, büszke is voltam magamra, hogy összehoztam egy gm csokitortát, ami bár külsőre nem volt túl tetszetős, de ezek szerint finom volt.
Csütörtökön délelőtt a Kuflis játszótéren kipróbáltuk a bicót - Palika istenien ment vele, tök ügyes - délután pedig elmentünk Anyuékkal vásárolni a Nutgrove-ba.
Pénteken T-vel kettesben Kilkenny-be mentünk - máskor ugye mindig lelépünk 2-3 napra, hiszen csak akkor tudunk menni kettesben valahova, ha itt van valaki, de most nem volt egyikünknek sem hangulata a romantikázáshoz - igy gondoltuk elég ez az egy nap kettesben... Kilkenny-ben még terhesen voltam, 2009 végén vagy 2010 elején, szóval nem sok minden maradt meg a városból, csak hogy egy cuki kisváros egy kastéllyal. Mivel dél körül értünk oda, ebéddel kezdtünk. Miután olvastam, hogy a Petronellában van gm kaja, ott ettünk. Mondjuk a választék nem volt túl fényes - én konkrétan szendvicset ettem meg egy levest - állitólag odafigyelnek a keresztszennyeződésre, szóval nem panaszkodom... Ebéd után visszasétáltunk a kastélyhoz, körbementünk, majd mivel a kávézórészben semmi gm nem volt, átsétáltunk a Fig Tree-be sütizni egyet, ahol volt gm brownie és scone (!) is. Miután ettünk, sétáltunk még kicsit a városban, vettem egy csizmát meg rágcsát hazaútra és indultunk is haza, ennyi volt a kimenőnk.
Szombaton délelőtt a St Anne's Parkban nyitottunk, ahová a fiúk mellett Anyuékat vittem el. Volt valami piac, igy a gyerekek kaptak mini fánkokat, de mivel kávéért akkora sor állt, mint ide Galway, ezért azt nem vettünk. Jó rég voltunk ebben a parkban, igy újdonság volt, tetszett, hogy végre nem a megszokott kis játszók egyikén nyomulunk. Este kártyázni mentünk Bencéékhez, amitől kicsit tartottam először, de végül meglepően jól sikerült, amit az is jelez, hogy 2 után (!) értünk haza, ami durva.
Vasárnapra nem terveztünk semmi extrát, mert Peti szülinapi party-ba volt hivatalos Callum-ékhoz. Miután leadtuk, Anyuékkal és Palikával elmentünk sétálni Dun Laoghaire-be, de mivel hamarabb értünk haza, mint ameddig a party tartott, végül T. vette fel Petit a buliból. Az este pakolással telt, hétfőn ugyanis Anyuék már utaztak is haza, ennyi volt a szünet. Bár örültem, hogy itt voltak, borzasztó volt ez a pár nap - két hét a T.-vel való mosolyszünet miatt... Még utólag visszagondolva is nagyon szarul érzem magam, hogy elcsesztük az ittlétüket és bevallom piszok mérges vagyok, hogy alig tudok időt tölteni a szüleimmel és az a kicsi is feszültségben, gyomorfájással és szorongással telik... Na mindegy, nem részletezem, de igyekszem kitörölni az elmékeimből 2018 utolsó és 2019 első napjait... És sirok.

Képek:
Bray Szilveszter napján
Szilveszter este
Cirkusz
Az új bicaj
Petronella GM ebéd
Kilkenny Castle
Mini fánkok
Dun Laoghaire búcsú