A Nagy Fülfájás Hete

Na tehát a havas hetünk után hétfőn minden visszatért a rendes kerékvágásba, mentünk oviba - suliba, majd délután elrohantunk úszni Pipivel. Bár egyszer mondta, hogy lázasnak és betegnek érzi magát, nem vettem komolyan, mert egyrészt nem volt hőemelkedése sem, másrészt mérges is voltam rá, mert tötyörgött, majd véletlenül rányitotta a kocsiajtót Palika fejére, aki persze orditott, pedig eleve késésben voltunk, szóval jó volt a buli... (Harmadrészt Pipinek mindig fáj mindene, hol a kisujja körme, hol a hátán egy pont, hol a hajszála itt jobb oldalt stb) Na szóval az úszás simán lement, nem panaszkodott, nem mondta, hogy fázik, elvolt, úszott, hello, sőt, még délután sem volt semmi baja, ám éjszaka egyszer csak átjött hozzám, hogy fáj a füle és nem tud aludni... Egész éjjel fenn voltunk kb, ő nyöszörgött meg sirt, én próbáltam gyógyitgatni, de semmit sem ért, Nurofen mellett is iszonyat fájt a füle szegénynek, bármit csináltunk, semmi sem segitett.
Kedd reggel elvittük Palikát oviba és azonnal kértem időpontot a Medicusba, a lengyel dokinőhöz. Mázlink volt, 2 körülre kaptunk is időpontot, szóval ovi után hazasiettünk, Peti lefeküdt aludni, én meg őriztem az álmát. 1ig simán aludt, sőt, tovább is szunyált volna, de indulni kellett ugye Pajáért meg az orvoshoz. Mikor felkeltettem, láttam, hogy az egyik füléből kifolyt valami rondaság, mi több, folyamatosan jött belőle a trutyi, törölgette, piszkálgatta, de örömmel mondta, hogy már kevésbé fáj a füle. Az orvosnál egy hős volt, kiderült, hogy kiszakadt a dobhártyája, azért folyt, kapott 10 napra antibiotikumot és fülcseppet, majd mehettünk is. Hazafelé elkezdett panaszkodni, hogy a másik füle is fáj, majd mire nagy nehezen hazaértünk, már megint sirt a fájdalomtól. A délután nagy sirások és sikoltozások között telt, mert megint bármit adtam neki, nem segitett, ugyanúgy fájt a füle... A borzalmaknak az vetett véget, hogy fürdés után egy nagy kiáltást követően a másik dobhártyája is kiszakadt, ami után megkönnyebbült és még panaszkodott kicsit, de a sirást abbahagyta. Csórikám, eddig mindig savós fülgyulladása volt, amitől nem hallott ugyan, de nem nagyon fájt neki, ez volt az első, hogy "normál" fülgyulladása volt és nem is akármilyen... Jól megszenvedte szegény...

Szerdán a Lidl parkolóban

Szerdától hálistennek javult a helyzet, de a héten persze Pipi már nem ment suliba... Nem nagyon panaszkodott, hogy fáj a füle, csak rosszabbul hallott, mint máskor. Kimenni csak rövid időkre mentünk ki, pl vásárolni a Lidl-be vagy könyvtárba, ilyesmik, nem erőltettük, hogy ráfázzon a fülgyuszira.
Hétvégén már kimerészkedtünk messzebbre is, szombaton Blackrock-ban próbáltunk meg bicajozni nem sok sikerrel (esett, mire odaértünk, mi más), vasárnap meg csak vásárolgattunk a magyar boltban meg Nutgrove-ban, mivel - what a surprise - szintén esett. Szar egy hét volt, leszögezhetjük.