Oldalak

2005. május 28., szombat

A kezdetek 4

Most jött egy etr-es üzenet, hogy ötös lettem diagnosztikából. Fú. Ezek szerint nem volt pénteken óra. Vagy volt, de brilliáns tudásom előtt meg kellett hajolni...

Szóval voltunk Velin, nagyon jó volt, teljesen NYÁR íze volt az egésznek, mintha csak nyaralnánk, semmi dolog, tűző nap, kellemesen hűvös víz... Időnként bevillant ugyan, hogy vizsgázom hamarosan egy eléggé gáz tárgyból és még csak el sem kezdtem tanulni, de gyorsan elhessegettem az ilyen negatív gondolatokat egyszer élünk felkiáltással... A.-nak nem is merem mondani, hogy egész nap Veliztünk, miután nekik azt mondtam, azért nem megyek, mert "tanulok"... Ami végül is igaz is volt, de mégis olyan hülyén jönne ki. 
Érdekes, hogy milyen meleg volt a víz... A Balatont tán még sosem éreztem ilyen melegnek... Igaz, oda mindig meleg ráérzéssel úgy megyünk, hogy az 5 napból 2-n tuti ömöljön az eső... De valahogy nem tűnt fel a héten, hogy ilyen meleg lett volna, hogy ilyen simán bemenjek nyaffantás nélkül a tóba. Büszke is voltam magamra, bár eltitkoltam a skacok előtt! Kicsit - néhol - brunya meleg is volt a víz, - remélem ezt nem kell szó szerint mondanom - ott nagyon jó volt, aztán voltak részek, ahol egész hüvi volt még - hát igen, a természetes víz csodája. L. kifogott egy kis siklót vagy nem tudom mit, kihozta a partra és a part mentén eresztette szabadon, néha eszembe jut, hogy nem lett-e baja szegénynek, elvégre jóval mélyebbről jött...

Amúgy jól lepirultunk mindhárman. Aranyvirágom ki is szőkült kissé, elég hamar képes barnulni, nagyon szeretem, mikor az első napozástól kezdve már barna az arca, szőkésbarna a haja és világít az a két gyönyörűséges kék-zöld-szürke szeme - ami ugye attól függ, mi van rajta épp... Miután hazajöttünk, megfürödtem azonnal, mert baromira ragacs voltam, az az ócska naptej szerintem csak ebben mutatta meg a hatását, mert a vállam és a hátam is elég piri és ég is... Az arcomra - én hülye - nem kentem semmit, úgyhogy az "orcáim" is elég égett-szerűek... De holnapra bebarnul minden, ismerem már magam, ebben IS hasonlítunk Aranyvirágommal, nem igazán égünk le, inkább barnulunk - hála istennek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése