Oldalak

2005. május 27., péntek

A kezdetek 3

Óóó, most jutott eszembe, hogy nem látogattam meg a tevémet itt... Éhen, szomjan nem hal, de nem tanítottam tegnap, így +1 nap múlva fog csak kézen állni... Viszont játszottam az egyszámjátékban és meglepve olvastam, hogy ezt Mérő László találta ki... Ösmerem a fent nevezett urat; jellegzetessége, hogy ELŐRE szokott köszönni a már ismerős arcoknak és szívesen vegyül a diákság között, ami jófejség(nek is tekinthető), no meg érdekessége, hogy hihetetlenül eredeti gondolkodása van és jó előadó. Emberként kicsit őrült tudós, de jól áll neki...

Ma elég későn keltünk, mert Aranyvirágom úgy döntött, most már el KELL vinni a Macsekot az állatorvoshoz, mert napok óta a szemöldöke felett élősködött rajta egy kulli-mulli. Ha pedig szegény pára már amúgy is ott van, meg is kapta az utolsó oltását a combjába. Mióta hazajött, az ablakban fekszik, még enni sincs kedve... Szerintem megsértődött. Szóval, mivel az orvos úgyis csak 9-től rendelt, belefért, hogy kissé később keljünk. Aztán viszont mióta fenn vagyok, csak takarítottam. Ez mindig így van. Egy vizsga lemegy, a következő napon csak takarítom a romokat, ami összegyűlt, amíg tanultam. A két szobát és a konyhát már kivégeztem, még fel is mostam, ezt el sem hiszem, komolyan. Viszont, ahogy szoktam mondani, na most van olyan kupi a házban, mint amikor el kéne KEZDENI  a takarítást... Mindegy, lehet, hogy hétvégén még rásegítünk, de közösen jobb a munka, így elég uncsi...

Viszont, (úgy tűnik ma minden mondatomban benne kell, hogy legyen ez a viszont...) tegnap. Mert az kimaradt.
Reggel még kinyomtattuk a puskát - amit persze egyetlen másodpercig sem használtam ismét csak - nem újdonság -- aztán elmentem vizsgázni. Volt még egy órám, felmentem a 4.re, mert ott általában nyugi van, de pechemre épp a külföldi diákok vizsgáztak a R.-nál, úgyhogy zajongtak, mint állat, véletlenül sem tudtam odafigyelni. (Nem tudom, miért érzik a külföldiek azt, hogy idegen országokban kiabálni kell... Ezt mindenhol tapasztalom... Metrón, utcán, teázókban, mindenhol...) Aztán jött Gy. is, elég régen beszéltünk, kitárgyaltuk, milyen vizsgáink lesznek, elmondta, hogy betörtek hozzá, de nem vittek el semmit, aztán elment jegyet beíratni, én meg leslisszantam keresni valami nyugisabb helyet, persze hiába. A vizsga maga elég hülyeség volt (nem hiszem, hogy van értelmes vizsga, de ez még az átlag hülye vizsga kategóriába sem jutott be, mert elég amatőr a tanárunk - és ez nem csak olyan magánvélemény, hanem megosztott tudás), viszont csak másfél órás volt, ami pozitívum.
Utána lementem a könyvtárba É.-vel üzletelni, ott volt Gy. is, kikérte a szakdolgozatok címlistáját, ami úgy néz ki, mint egy normális szakdolgozat, de arra a helyre, hogy ki írta, valami mókás emberke azt biggyesztette, hogy Locsoló K. Anna. Elkezdtem röhögni, hogy hihi, hát ez vicces, észre sem vettem eddig, Gy. is nevetett, egy kicsit, de aztán bevallotta, hogy nem érti a poént. Mondom neki, hogy hát nézd már, Locsoló Ká Anna hihi, hát ez milyen dolog... Semmi... Erre már csak egy félénk nem értem-et mert mondani, mire türelmesen elmagyaráztam neki, hogy hát olvasd össze, érteeem? LocsolóKAnna... Erre felfogta... Hát igen, ő Gy. ...
Aztán elmentem a Vörös Oroszlánba, mert A. szólt, hogy ne a megbeszélt helyen talizzunk, mert beültek teázni (!!!) a H-val... Teázni, 30 fokban!!! Onnan fél óra múltán továbbmentünk fürdőruhát nézni, A. vett, én nem, mert semmi kedvem nem volt próbálgatni, levetkőzni a fél nm2-es fülkében, ragadni, izzadni, úgyhogy majd máskor alapon, egyet sem próbáltam fel... Utólag bánom, mert legalább próbálgatni jó lett volna, de mindegy. Amúgy meg olyan eladók voltak mindenhol, hogy a hajam felállt tőlük, hiába voltak dagadékok, rondák, úgy néztek mindenkire, mintha ők lennének az istenkirálynők, mert egy Intimissi-ben vagy egy Women's secret-ben dolgoznak 8. után... Nem tudom, azt hiszem, én még nem fogtam ki egyetlen normális kis üzletet sem, ahol ne érezném hülyén magam, hogy vásárolni merészelek egy ruhát... A cipősök még normálisabbak... Talán... Meg igen, talán a férfi eladók is kedvesebbek... Bár a Blaha környékén van egy bolt, ott egy pasi is árul két liba mellett, hát az sem normális egészen. Komolyan, mintha bűn lenne venni náluk valamit.

Hát ma nem vagyok túl hasznos tagja a társadalomnak... Kicsit tanultam, de nagyon nehéz és MOST ment el a kedvem a morfológiától... Inkább azzal foglalkoztam az elmúlt 5 percben, hogy kiválogassam a megfelelő toalettet a délutáni (potenciális) uszodalátogatáshoz.
Opciók:
1, fehér gatyó - ujjatlan póló => elvetve, csúnya színtelen a karom, meg amúgy is, túl topi
2., fehér gatyó - fehér ing => esélyes, de vasalni kéne az üngöt
3., fehér gatyó - fehér blúz => legesélyesebb választás
Ehhez okés a papucs, nem kell csinivini cipő, amúgy is sporty.
4., fehér szoknya - blúz => kilóg a fenekem
5., 6., ezt végig sem veszem, mert eleve kilógok, tökmindegy, milyen felsőt veszek hozzá.
7., sötétebb szoknya - blúzzal vagy fehér inggel => túl komoly, magasabb cipővel kéne
DE: hátitáskával kell mennem, ez kizárja a magassarkút... marad a papucs. Ez a gatyóval a legjobb.
Megvan a megoldás:
papucs - fehér lengatyó - blúz - hátitáska - így vasalnom sem kell! Mekkora problémák, megyek vissza tanulni.

A legfrissebb átszervezések szerint holnap megyünk Velire, ez azonban azt jelenti, hogy ma nem megyünk usziba, mert legalább ma délután / este még tudok tanulni, ha a holnap egész nap a felhőtlen örömöké is...
Persze nem 100 a holnapi tavazás még, lehet, hogy holnap uszi lesz helyette, hiszen gyakorlatilag az uszi vize röpke 3-4 fokkal melegebb, mint a Velencei-tóé, ami ugye nálam a nem semmi kategóriába tartozik. De ezt még meglátjuk, nem tudom, mi lesz, mindenesetre MA nem megyünk sehova, maradok a hátsómon és tanul megpróbálok tanulni, hogy előre kész legyek a holnapi adaggal is. Úgyhogy még1 kávé - most nem hagyom ki a tejet belőle! - kiteszem a takarót a napra és tanulok, tanulok, tanulok istenuccse.

Kicsit néztem a Szex és New Yorkot, de túl fárasztó volt. Először kb másfél éve láttam egy részt, mikor beteg voltam és anyuékhoz költöztem egy hétre gyógyulni; akkor is az volt, hogy apu kezdte el nézni és még ő mondta, hogy mókás helyenként, miért nem nézem - én meg 40 fokos lázzal dühöngtem, hogy mekkora hülyeség ez az egész...

Aranyvirágom itt zongorázik mellettem... "Véééége lett, de azért én csak úúúgy ébredek... Nem vetted el tőlem a kék eget..."  Vagy valami hasonló, nem tudom szó szerint... Most már az Imádok élni megy...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése