Egy órája keltünk fel, mert én fél 3-kor, AV fél 5-kor feküdt le. Folyamatosan néztük a híradásokat, helyesebben felváltva az mtv1-t és a HírTV-t, mert az rtl meg a tv2 csak később kapcsolódott be az Ámbár Tanár úr és a hasonló finomságok miatt. AV kisebb összetűzésbe keveredett egy barátjával, aki szerint az omsz nem hibás, hiszen 1: mondták, hogy vihar lesz 2: a Nexus nem kért tájékoztatást 3: az ilyen viharokat amúgy sem lehet bejósolni. Az ő (a mi) érveink szerint azonban 1: 7-től kocsiban ültünk és rádióztunk, a hírekben a "helyi zivatarok várhatók" szerepelt, nem az, hogy jön a világvége 2: ha egy hídon át szeretnénk menni, de a híd előtt álló baktert nem kérdezzük meg, biztonságos-e a híd és jól beleesünk a vízbe, a bakter is hibás, hiszen neki kellett volna figyelmeztetnie, elvégre azért állt ott bakker 3: azt a XXI. században azért be kéne tudni jósolni, hogy a szélben nem egy levél fog leesni egy korhadó ágról, hanem ép fákat fog kicsavarni gyökerestől az orkán...
Még most is folyamatosan hallani a mentőket, a tűzoltókat...
Fél 5-kor, mikor AV lefeküdt mellém, olyan erővel ölelt, hogy éreztem, még ő sem ijedt meg soha ennyire... Ott, hajnalban még 20 percig mondogattuk, meséltük egymásnak, hogy éltük meg az estét és hálát adtunk az égnek, hogy 3/4 9-kor nem engedett el egyedül a Margit hídhoz, ahogy azt terveztük...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése