Az úgy volt, hogy már a múlt héten vendégséget adtunk volna, de a Nagyiék lemondták, így mára tolódott a lakásunk AV naccsaládja előtti premierje.
Bár már tegnap este javasoltam, hogy el kéne kezdeni a készülődést, mert nem leszünk készen, AV megnyugtatott, hogy ejjráérünkarramég, úgyhogy nem csináltunk semmit. Ma 9-kor felébredtünk, dönciztünk, aztán nagy nehezen nekiálltunk a napnak. AV elment a Metróba ajándékokat venni a vendégeknek, mert persze névnapja, szülinapja, házassági évfordulója volt mindenkinek. Ezalatt én kivasaltam az új sötétítőfüggönyt, amit tegnap este hoztunk el felvarrva és elkezdtem kitakarítani a fürdőszobát. 11-kor AV megjött a Metróból, akkor elkezdtük kimérni a konzol nélküli Ikeás polc helyét. Ehhez persze franciaágy eltol, az ágy alatt talált portól elájul, idegeskedik. Amíg befejeztem a fürdőszoba - WC kombó takarítását, AV felrakta a polcot és az új sötétítőfüggit és elkezdte kitalálni, hová is rakjuk a nyaralásokon készített képeink A4-es nyomtatott verzióit a falon. Én ingajáratban voltam a spejz és a háló között, mert félkézzel takarítottam a dzsuvát, majd néhány sasszé - és félszemmel csekkoltam, jó helyen lesznek-e a fotók. Ezt ugye nyolcszor, mert hogy nyolc kép figyel a falon. Aztán rendbeszedtem a fejem és elmentünk bevásárolni. Ekkor már 3/4 2 volt. Cuccokkal megrakodva 1/2 3-ra már itthon is voltunk, ebéd óne. Másfél órával a vendégség megkezdése előtt tehát még egy szál kaja nem volt, a lakás takarítása pedig még el sem kezdődött... Nekiálltam palit sütni és majdleszamileszatöltelékkel alapon kipakoltam a bevásárolt cuccokat és palisütés közben rendbeszedtem a konyhát. Közben AV elkezdett takarítani a hálóban, port törölt meg minden és elpakolgatta, amit talált. Időközben elkeztem a tölteléket, mexikóit pároltam meg gombát és valami öntetfélét kavartam. AV ekkor már a nappaliban járt, villámgyorsan tüntetett el minden nem oda való dolgot és közben cseszegtetett, hogy hogy lehet ebben a lakásban ilyen kupi meg miaszarért nem dobom már ki a sosem használt papucsaimat. Ezen berágtam, mert 1: kurvára nincs kupi, 2: igenis jó lehet még egy szakadt papucs is arra, hogy ha úgy hozza a sors, lehessen benne zuhizni idegen helyen. Durcásan megcsináltam a palit, belepakoltam a jénaiba, felöltöztem, miközben AV már porszívózott, én pedig elkezdtem felmosni a konyhát meg az előszobát. AV elment hajat mosni (!), én kerestem zacsit az ajándékoknak, majd rájöttünk, hogy a kisszőnyegünk nincs kiporszívózva. AV elkezdte porszívózni, én pedig beengedtem a vendégsereget, akik akkor már nyomták a kapucsengőt. Amíg jöttek felfelé, a szemeteszacsit bedobtuk a gardróbba és minden egyéb felesleges dolgot beerőltettünk mellé, majd mosolyogva fogadtuk a kedves látogatókat...
Persze lehet, egyszerűbb lett volna, ha ehelyett a hosszú post helyett berakok egy jelenetet a Szeleburdi családról, amint épp gyorsított felvételen pakolnak. Kb ugyanis olyanok voltunk, mintha a Cigánykerékből játszanánk el egy szar részt.
Bakker. Utálom a vendégségeket. Vagy legalábbis a rohanást.
Voltunk tegnap kirándulni négyesben.
A kiindulási hely Diósjenő volt, onnan felgyalogoltunk a Csehvárig, (tulajdonképpen IDE), majd továbbmentünk nemistudomhová, onnan pedig elsétáltunk a Foltán keresztig, ahonnan 7,5 km-es gyaloglással visszaértünk a kocsiig, hazafelé úton pedig majd' elaludtunk.
Izomlázam van.
Remélem minél több idióta sérül meg a "tüntetők" közül. Nem egy túl emberbaráti kívánság, tudom, de aki hülye, az haljon meg.
Mi mi a szarért nem sérülünk meg, a mi testünkbe miért nem fúródik gumilövedék, minket miért nem csesz fejbe egy gumibotos rendőr? Aki ott van, bámészkodik, kiváncsiskodik, fotózza a tömeget, kapjon csak a fejére meg a testére jó sokat. Akinek balhé kell, az kapja meg a magáét.
Így elcseszni egy évfordulót, asztakurvaéletbe, erre csak a magyarság képes. A Himnusz alatt azt skandálni, hogy "Elkúrtad!", a kiemelkedően intelligens, művelt emberek sajátja.
Nem tudok kellőképpen káromkodni, látva, mi megy ebben a koszfészekben. Őrület.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése