Október 7

Olyan nyamvadt kedvem van ma, hogy az hihetetlen. Harmadszor is elvittem magammal a cipimet, hátha most ott lesz a cipész, ahol kellene lennie, hiszen ki van írva, hogy hétköznaponként 10-5-ig mindig nyitva van, de persze nem volt sehol senki. Harmadszor jártam körbe a várost egy reklámzacsiban figyelő cipővel. Ezen kívül alig csináltam ma valamit. Egy óra alatt fénymásoltam 6 oldalt a Szabó Ervinben. 120 forintért. Próbálgattam az adatokkal elővizsgálatot csinálni, de rádöbbentem, hogy sohasem tudtam elfelejtettem az SPSS-t kezelni. Korreláción meg két mintás t-próbán kívül semmi nem jött össze. Nyűgös vagyok, elegem van, mennék, de bárhová, egyedül, de mindenkivel, a természetbe, egy nagyvárosba, egy füstös kávézóba, bárhová... Hol azt érzem, hogy szeretnek, hol úgy gondolom, egyedül vagyok, mint az ujjam, álmos vagyok, fáj a fejem, idegesít a hajam, ahogy csikizi a nyakam, szeretném Anyuékat látni a hétvégén, Nagyapát is meg kéne látogatni, bicajozni is kéne, de újabb cikkeket is kéne keresni... Hideg van kinn, a lakásban is, ha garbót veszek fel, nyomja a nyakam vagy szúr, ha leveszem megfagyok, éhes vagyok, de nem tudom, mit ennék, elszalad az élet, hűdeöregvagyokmár.

Lehet, hogy délután megyünk az Állatkertbe, de most látom, hogy fél 6-ig van nyitva. Most nem azért, de ez mekkora baromság. Nem először akadok ki rajta, tudom, hogy a múzeumok, az állatkertek és úgy általában minden "pénztáras" hely iszonyú korán zár; de szerintem tényleg irtó hülyeség 8-9-kor kinyitni az ilyen helyeket és 5 felé bezárni... 3/4 7-ig világos van még most is... Nem értem, miért nem lehet a naplementéhez igazítani a zárási időt. A zárt helyekről meg már nem is beszélve... 4 után ne menjünk múzeumba, ne akarjunk kiállításokra járni... Áh, barmok.
Aztán láttam, hogy a SÖR megint megy angolul. Kb két éve egyszer már láttuk, nagyon jó volt, úgyhogy november 24-én tök szívesen megnézném még egyszer, halálra röhögtük magunk rajta; gondolom a szakdoga leadása után rám fog férni egy kis nevetés...    

Na. Végül elmentünk az Állatkertbe, de személy szerint én nagyon berágtam. Utoljára kb 5 éve voltunk és az igazat megvallva, ma délutánig olyan leglegleg-ként maradt meg bennünk a hely... Talán ez volt a baj. Ma délutánig úgy gondoltuk, hogy összesen talán a nyíregyházi állatkert veheti fel a versenyt ezzel a pestivel, hiszen pl a Bécs melletti vagy a toulon-i állatkert elbújhat mögötte.
Ehhez képest elég nagy csalódás volt az egész. Kezdődött ugye azzal, hogy elég sietősre kellett venni a figurát, hiszen 3/4 4-re értünk a kanyaró sor (!) végére és ki volt írva, hogy az Állatkert fél 6-kor zár. Sebaj, gondoltuk van 1 és 3/4 óránk, azalatt meg tudjuk nézni azokat az állatokat, amikre igazán kiváncsiak vagyunk, sietünk egy kicsit, na bumm, de beleférhet minden izgi. Amikor 2500 Ft-ot kiperkáltunk kettőnk jegyéért, kicsit már elkámpicsorodott az arcunk, hiszen ennyi pénz elkérni kevesebb, mint 2 óráért, enyhén lopás; de ekkor még védtük a kertet, hogy jó-jó, végülis mi is jöhettünk volna korábban, ha tudtunk volna... (Mellesleg mindenhol, pl a fürdőkben is van kedvezmény, ha alig marad már időd zárásig.) Jó. Kezdtük a nézelődést. És legnagyobb bánatunkra, rá kellett jönnünk, hogy az évek során a kert igencsak visszafejlődött... Az 5 éve még izgi interaktív játékok már nem működnek, a legtöbb állatot alig látni, max 10 méterről vagy sűrű kerítésen át, összességében több a büfé, mint azt állat, a kert harmada le van zárva, átépítés alatt van... Egyszóval madarakon meg halakon kívül alig van más. (Na jó, a tevék azért aranyosak voltak.) De nem láttunk pl elefántot, zsiráfot, rókát, farkast, medvét, tigrist, leopárdot, jaguárt, csimpánzt, zebrát, orrszarvút és még egy csomó mindent, ami persze most nem jut eszembe... Milyen dolog már ez? És a slusszpoén még csak ezután jött... 5-kor ugyanis minden állatot becsuktak és rájuk zárták az ajtót, így odaérve már csak a lifegő zárva / closed felirat fogadott minden egyes háznál... A toronyba felmenni 5-kor már nem lehetett, gyakorlatilag nem maradt más hátra, mint negyed 6-kor kikullogni a kapun. Egy és negyed óra sétálásért fizettünk 2500 Ft-ot. Köszi Budapesti Állatkert. Ide legközelebb szerintem akkor jövünk, amikor a kisgyerekünk majd kikönyörgi magának.
A kissé frusztráló állatkerti séta után aztán a hídon találkoztunk két barátunkkal, úgyhogy a két fiú végigfotózta a délutánt egészen negyed 8-ig, amikorra már keresztül-kasul jártuk a Városligetet és kellőképpen szétfagytam bőrkabátban is. Hát ennyi. Azért szép nap volt.