Ömlesztett P.

Miután már vagy egy hete P. minden alvásidejében, mint egy idióta bújom a képzéseket, gondoltam itt az ideje kicsit megpiheni és írni ezt-azt.
Hogy például P. tök szépen beszél már, pontosabban mondatokat meg ilyesmiket még nem mond persze, de baromi aranyosan szivacskodik. Logikus a gyerek, akár az anyja, mert témák szerint halad, például mikor voltunk a tengerparton, megtanulta, hogy tenger, hajó, homok, hold és apály. (Utóbbi feltűnő hasonlóságot mutat az apával, de a szövegkörnyezet segít.) Ma reggel a babbal és a tésztával állt elő, igen, a konyhában kutakodott, jogos a feltételezés.
A napjaink egyébként tökéletesen telnek, a ma kifejezetten, 8 körül felkeltünk, feltettem főni rizst P. ebédjéhez, elmentem zuhanyozni (közben P. tisztelettudóan, egy nyikk nélkül állt a zuhanyfüggöny másik oldalán, láttam az árnyékát), kidobtam a leégett rizsát, tettem fel egy újabb adagot, majd fél 10 körül elmentünk játszózni. Negyed 12-re hazaértünk, befejeztem a rizs főzését, összeütöttem egy muffint és magamnak némi ebédféleséget, megebédeltünk és 1-től negyed 2-ig P. álomba forogta magát.
Néha úgy érzem, szuper vagyok. Azért, mert hogy mivé lettünk. Miből.
A játszón egyébként most volt egy ovis csoport is, olyan 2-3 évesek, kicsit rossz volt látni, hogy P. milyen félénk, ha sok gyereket lát egy rakáson. Azok rohangáltak, kiabáltak, őrültködtek, szegénykém meg csak mutogatott meg felült egy padra és bánatosan majszolta a rizskorongját, miközben nézte őket. El sem tudom képzelni, mi lenne vele egy ovis csoportban, baromira nem tud kiállni az érdekeiért még (kivéve persze itthon, itthon nagy a szája). Egyébként ezt már rég le akartam írni, hogy ha egyszer nanny-t keresünk mellé, tuti, hogy thai bébicsőszünk nem lesz, mert eddig akiket láttam, mind egytől egyig húsz méterre ültek a játszózó gyerekektől, dumáltak, ettek-ittak, kaszinóztak, mindent csináltak, csak éppen a gyerekre nem figyeltek. Gáz. Biztos vannak odaadó, szorgalmas thai nanny-k, de én még nem találkoztam velük.
Aztán amit még írni akartam, hogy ha Ranschburg-nak igaza van, hogy az okos gyerekek ki tudják választani, mit néznek a tévében, szóval nem nézik ömlesztve a műsorokat, akkor P. zseniális, mert ő nem csak a rajzfilm típusát választja ki (Kisvakond vs Peppa Pig egyelőre a választék), de az aktuálisan megkívánt részt is. Szóval ha berakom neki a Kisvakond és a hóembert, amit eddig kifejezetten szeretett, most már az van, hogy nem jó, mert neki a Kisvakond és a tojás kell vagy a Peppa a tengerparton, mert abban van egy jelenet, mikor Busszal Mennek benne és énekelnek (Lásd alant). Ha vagyok olyan balga és rossz részre nyomok, azonnal jön a sziréna, hogy nem, nem, ez nem jó, tessék tisztességes rajzfilmet betenni, nézze meg a gyerek.    
Ja, hétvégén meg voltunk Brayben, a Phoenix Parkban, Blanchardstown-ban meg az IKEA-ban, mert itten van a tavasz.
És hát végezetül a sokat emlegetett Kedvenc Rajzfilm, Amiben Busszal Mennek: