Látnivalók 6

Ismét aktiv hétvége áll mögöttünk.

Szombaton bérelt kocsival elmentünk a Featherdale Wildlife Parkba. Eredetileg a Sydney közepén lévő Wildlife-ba akartunk menni (a Taronga Zoo eleve kiesett, mert elvből kizártam, hogy olyan helyre menjünk, ahol 44 dollár a felnőtt belépő...), de annyi negativ véleményt találtam a neten róla, hogy úgy döntöttünk, bevállaljuk a kevésbé ismert, de a leirások alapján jobbnak tűnő Featherdale-t, igaz, ez 40 km-re volt, nem öt percre gyalog. A neten találtam egy kinyomtatható kupont, amivel gyerekjeggyel mehettünk be mindketten, igy 27 helyett 15 dollár volt fejenként a belépő, ami zseniális összevetve a bődületes ausztrál jegyárakkal. Meg amúgy is. A vadasparkban nagyjából minden Ausztráliában őshonos vadállat megtalálható volt, igy végre élőben láttunk wombatot, kengurut, koalát, krokodilt, dingot, kigyókat, denevéreket és egy csomó madarat, amiknek nem tudom a nevét sajnos. Oroszlánok, farkasok, medvék nem voltak, háziállatok viszont igen. Slusszpoénként, ez egy tapogatós állatkert, úgyhogy etethettünk és simogathattunk kengurukat, koalákat és kecskéket, malacokat is, nagyon menő volt. P. rengeteget rohangált, nézegetett, a kedvencei egyértelműen a kissé szemtelen wallabyk voltak, azokat simogatta, tapogatta, sőt, időnként puszilgatni is próbálta őket. A koalák szintén tetszettek neki, de azok nem csináltak semmit, csak ettek (ráadásul hosszú farkuk sem volt), úgyhogy kevésbé voltak izgalmasak. Furcsa módon pár baglyot is meg lehetett simogatni, no azok is nyerők voltak P.-nél, igazság szerint nem is értem, hogy hagyták magukat. Az állatkertezést hotdogozással zártuk, majd dél körül hazaindultunk.

Reménykedtünk, hogy P. elalszik út közben, a további tervünk úgy szólt tehát, hogy 30 perc alatt hazaérünk, majd azonnal továbbindulunk a Watson's bay-hez, hogy P. ráhúzhasson még egy keveset. (Amint megáll az autó garantáltan felébred.) A terv eleje működött is, tiz perc autózás után P. elkókadt. Bár hazafelé szinte végig dugóztunk, igy fél óra helyett 50 perc alatt értünk haza, P. sajnos nem tartott ki a Watson's bay-ig, egy fékezésnél előrebiccent a feje, úgyhogy 55 perc alvás után a Hyde parknál szépen felébredt.
Annak ellenére, hogy végülis azért akartunk még autózni egy kicsit, hogy aludhasson, nem fordultunk vissza, miután kiment az álom a szeméből, hanem felautóztunk a Robertson parkig, ahol találtunk egy egész jó kis játszót. Miután P. kihintázta magát, átsétáltunk a Gap parkig, majd elindultunk a Cliff walkon felfelé, de miután P. folyamatosan nyavalygott és bele akart lépni az összes létező pocsolyába, nem tudtuk kiélvezni a kilátást, mert négy kézzel kellett visszafogni. Tulajdonképpen egy jó fotót nem sikerült készitenünk itt, ami kicsit azért elszomoritott. (Emellett találtunk egy kis koszorút a nemrég elhunyt Angel of the Gap emlékére is az egyik tábla mellett, rajta az öreg fotójával, de annyi lehetőségem sem volt, hogy rápillantsak a képre, hogy is nézett ki az öreg... Tudom, ez legyen a legnagyobb gondom, de ez olyan jelképes, érted.)
A kissé balul elsült délutáni program után fél 5 körül értünk haza, ekkor megebédeltünk (péntek este csináltam csőben sült karfiolt, istenem, most is ölni tudnék érte, olyan jó lett, pedig gyerekként a világból ki lehetett kergetni a karfiollal), majd este még elmentünk megtankolni a bérelt kocsit, ne reggel kelljen.

Vasárnap, immáron kocsi nélkül szokás szerint elkompoztunk a Circular Quay-hez, majd nekiindultunk a Rocks-nak. A Customs House sajnos zárva volt még, igy nem tudtam megmutatni AV-nek Sydney makettját, a Cadman's cottage viszont nyitva volt, oda be is néztünk egy kicsit. Onnan tovább küzdöttük magunkat a Susannah Place Museum-ig, ahová nagyon-nagyon szerettem volna bemenni, de mivel csak vezetővel lehetett, le kellett mondani róla. Kissé szomorúan átcaplattunk hát az Argyle cut-on (ez egy kis alagút, amit a rabok vájtak ki) és felmentünk az Observatory-ba, ami érdekes módon ingyenes, ha csak a kiállitásokat akarjuk megnézni. Miután nem veszithettünk semmit (= 20-60 dollárt, ha P. fél perc után úgy dönt, hogy ki akar jönni), bementünk hát és úgy-ahogy megnéztük a kiállitott távcsöveket, modelleket és egyéb csillagászati kütyüket.

A 12.20as komppal hazajöttünk, megebédeltünk, majd 4 körül elvillamosoztunk a Jubilee parkba, mert AV meg akarta nézni, milyen is az itteni villamos és hogy is néz ki a szerintem legirebb hangulatú itteni játszótér. Bőven sötétedés utánig maradtunk, hintáztunk, beszélgettünk hármasban az időközben teljesen kiüresedett játszón, majd 6 körül hazajöttünk palacsintázni.
És-vé-ge.