Ja és hogy visszavedeljek már undok- / gyerekbloggá, rühellem, mikor azt olvasom, hogy az egy év alatti gyerek rosszalkodik. Na majd mindjárt. A rosszalkodás nálam szándékos bosszantás és aki nem pongyolaságból használja a szót, az bolond. Hogy akarna már direkt idegesiteni egy kisbaba? P. már elmúlt 2 (már vagy 5 napja), hangos, akaratos gyerek*, de még sosem rosszalkodott olyan értelemben, hogy szándékosan, direkt rosszat akart volna nekünk. Egy ekkora gyerek még nem képes rossz lenni. Rosszul kezeli a feszültséget, az indulatait, kisérletezik, vizsgálgatja a környezete reakcióit, de nem gonoszkodik. És pont.
* nagyon vicces hisztiket tud levágni: ha itthon van, szétröhögöm magam rajta belül, majd megölelem, hogy tudja, akkor is szeretem, ha rosszkedvű vagy mérges (ettől függetlenül nem kapja meg, amit akar); ha úton vagyunk, hát az annyira nem móka, de legalább fejleszti a kreativitást (boltba pl már nem lehet vele menni, mert vagy azonnal ki akar menni, amint beléptünk vagy joghurtot akar vetetni és guggolva rázza magát, hogy hangsúlyt adjon a vágyának)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése