Áldott kor

Amúgy annyira birom, hogy P. olyan, mint egy kis 90 centis felnőtt. Ha valamit elér például, elégedetten vakkant egyet, hogy "Nnna", ha tudja, hogy vaj van a füle mögött és mérgesek vagyunk rá, gyámoltalanul dob felénk egy-egy puszit, hátha elmúlik a vész (nem mintha a felnőttek ezt igy csinálnák, de érted, próbál kiengesztelni, ez olyan nagyon tudatos dolog már), sőt, mikor múltkor AV-vel összevesztünk, egymás mellé terelgetett minket (tolt, szó szerint) és miután mindkettőnknek adott puszit, idegesen rákezdett, hogy apa, apa, anya, anya és mutogatott rám addig, amig AV az én arcomra is cuppantott egyet. 
Egyébként oltári, hogy mindent ki tud fejezni ezzel a minimális kis szókincsével és a tökélyre fejlesztett, pontos  mozdulataival. És ha már kommunikáció, azt is imádom, mikor nekikezd magyarázni valamit kézzel-lábbal és mond ugyan a hablatyban néhány érthető szót (baba, tojás, autó - az autó állandó összetevő), de körülbelül úgy hangzik az egész, mint egy bantu ima, ismeretlen szavak, hangok, csattogók megspékelve bizonyos mozdulatokkal. A durva egyébként, hogy ha rákérdezek, hogy mit mondott, akkor képes elismételni a mondandóját, bármilyen hosszasan is magyarázott.
Ja és a memóriája! Nagyon oda kell figyelni mit mondunk, mert mindig a szavunkon fog, tűzön-vizen át. Múltkor mozgólépcsőzni akart, de ott volt a babakocsi is és nem szeretek úgy felszállni, ráadásul tilos is, úgyhogy mondtam neki, hogy liftezzünk inkább és elindultunk a liftek irányába (a lift középen van, a mozgólépcsők az épület két végén). Igen ám, de ahogy sétálgattunk, néztük az üzleteket, valahogy elmentünk a felvonók mellett, úgyhogy mikor megláttam, hogy hohó, hát az meg már ott a kijárat, átsuhant az agyamon, hogy no sebaj, akkor nem liftezünk, sétálunk haza, mire abban a másodpercben P. megállt, gyanúsan körbenézett, hogy miazisten van most, majd gondolkodás nélkül sarkon fordult és elkezdett visszafelé rohanni a liftek felé és bakker előbb látta meg, hol vannak, mint én... Vagy egy hónapja... Egyik este AV hozott pár használt játékot a kollégáitól, beáztattuk őket, ő meg fürdés közben meglátta, hogy van egy-két izgalmas cucc a csapban. Mivel tök vizes volt mind és este is volt, mondta neki AV, hogy holnap ezzel fogjuk kezdeni a napot, hogy megnézzük, mi micsoda - erre reggel az első útja a fürdőbe vezetett, hogy no, hol is vannak azok a játékok? Számomra olyan hihetetlen, hogy ilyen emlékezetet sikerült kifejlesztenie az évek során.       
És akkor még egy utcsó: tegnap reggel AV-vel a konyhában pakolásztunk, mire egyszer csak megszólalt a Kisvakond zenéje és halljuk, hogy P. ügyeletes kedvenc része elkezdődik. Kerek szemekkel mentem be, hogy mi van már, ezt most igy hogy - erre kiderült, hogy 1) bekapcsolta a telefonomat 2) feloldotta a billentyűzárat 3) kikereste a videókat 4) kikereste a Kisvakondos videókat 5) és beinditotta a kedvenc részét... Ezek a mai fiatalok...