A gépünk szombaton délben ért haza és miután a délután a kipakolással telt, nem vállaltunk be nagy programot, csak annyit, hogy elsétáltunk a Darling Harbourba és tettünk egy nagy kört át a Pyrmont hidon.
Vasárnap már aktivabbak voltunk, délelőtt elkompoztunk a Botanikus kertig és ott én, egyes-egyedül bementem a Government House-ba, mig AV P.-vel kinn etette a hangyákat keksszel. A vezetés 45 percig tartott és talán azért, mert rég volt már egyéni programom, teljesen lenyűgözött. Megtudtam, hol volt az eredeti, az első Kormányépület (oké, eddig is tudtam, hogy a Museum of Sydney-nél, de nem állt össze teljesen a kép, hogy hogy is volt ez, most már tudom, hogy ott épült meg az első, majd miután minden kormányzó panaszkodott, hogy kicsi, nedves, egészségtelen és gáz, ezért egy idő után lerombolták az eredeti épületet és felhúztak egy másikat egy szimpatikusabb helyen, ott, ahol most körbevezettek minket), megfordultam NSW mostani vezetőjének dolgozószobájában (ő amúgy egy libanoni származású nő), végigjártam az épület szép és kevésbé szép helyiségeit, egyszóval okosodtam, tanultam, szélesitettem a látókörömet... (Igen, nekem már ennyi elég...) Dél körül hazakompoztunk, főztem gyorsan valamit, majd P. csendespihenője után elsétáltunk az Aquariumba, igen, a hires sydney-i Aquariumba. (Note: Egy felnőtt belépő 35 dollár, de én szemfüles vagyok és találtam vouchert, igy ketten 36 dollárért mentünk be, ami már kissé reálisabb volt, mint az eredeti 70...) Sajnos meg kellett állapitsuk, hogy P. még mindig kicsi az ilyen helyekhez (az állatkertet pedig szereti...), mert kb minden harmadik akváriumnál volt csak hajlandó megállni és ott is maximum 10-15 másodpercig. A cápa alagút (vagy mi) abszolút nem érdekelte, csak átloholt az egészen, hiába mutogattam, magyaráztam, észre sem vette, hogy mindenféle ráják meg cápák úsznak a feje fölött... A másik nagy attrakció, a Great Barrier Reef élővilágát bemutató részleg kicsit nagyobb sikert aratott, mert ott világosabb volt és szinesebbek voltak a halak is, de az sem kötötte le túlzottan. Mondanom sem kell, hogy a tájékoztató táblák 10%-át sem sikerült elolvasnom, miközben rohantam utána, úgyhogy igazán hálás voltam a kuponnak, mert eléggé idegesitett volna, hogy kiadunk 70 dollárt 40 percnyi szaladgálásért a halak között, amik közül minden ötvenediket látjuk maximum... Az igazat megvallva, egy kicsit többet vártam ettől a helytől, mert óriási a hype körülötte, állitólag Sydney legtöbb turistát vonzó látványossága. Persze világos, hogy ha normális ütemben tudtuk volna végignézni, nagyobb élmény lett volna, de ettől eltekintve sem voltunk elájulva. Nagyon hiányoltam pl valami kicsiknek való szórakozást. Az egyik nagy medence mögött volt egy kis helyiség néhány szines székkel és egy cápákat bemutató filmmel, ha oda betettek volna egy kisasztalt néhány papirlappal, ceruzával, esetleg pár fa halacskával, egy-két kishajóval, már tökéletesen elégedett lettem volna és azt mondtam volna, lám-lám, milyen jó, hogy ez a hely is gyerekbarát... De igy... Hiányérzetem volt, na.
Hétfőn, egy hét után, újra kettesben hóditottuk meg a világot. Délelőtt csak a Pyrmont játszóig jutottunk, délután pedig besétáltunk a Town Hall-lal szemközti Woolworth-be és vettem pelust meg egy ausztrál állatos fakirakót. Hazafelé beugrottunk a Queen Victoria Building-be, mert még sosem jártunk ott, készitettem pár képet és szépen hazasétáltunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése