Oldalak

2012. augusztus 18., szombat

Ma is jót játszóztunk

És folytatva az előzőeket, ime még egy vesszőparipám. A tulajdon kérdése. P. kicsit le van maradva a birtokviszonyokat illetően, konkrétan ott tart, hogy ami az övé, az mindenkié, ami meg mindenkié, az bárkié, de nem az övé. Magyarul: ő minden játékát boldogan odanyújtja bárkinek, a többi gyerek viszont ezt remekül kihasználja és miután elvették az ő játékát, a sajátjukat bizony oda nem adják, mert hát az az övék. Ilyen esetekben igyekszem a pengévé szoritott szájamat nem kinyitni, még akkor sem, ha a kedves szülőtársaknak eszükbe sincs irányitgatni eltévelyedett gyermeküket, hogy kicsikém, ha ez a fiú megosztotta veled a játékát, akkor neked is illene legalább azt engedned, hogy megnézze a tiédet, no de amikor a csúszdára, hintára jelentik ki a kis szarosok, hogy azok az övék és mindenki más takarodjon onnan (mindezt persze üvöltve), no akkor már nem birom megállni szó nélkül és bár legszivesebben vissza orditanék rájuk, hogy a jó anyátok az, aki a tiétek, az a barom, aki hagy nőni, mint a dudva bazmeg, de mivel kulturált vagyok (sajnos) csak közlöm, hogy nem, nem, a játékok közösek egy játszótéren.
Mert ismét értem én, értek én mindent, tudom, hogy a 2-4 éves kor az az időszak, amikor a gyerekek megtanulják az enyém-tiéd-közös fogalmát, de egyszerűen nem értem, hogy ha egy szülő látja is és hallja is a kölyke helytelen megnyilvánulásait, akkor miért nem képes megtanitani neki, hogy 1) más játékát nem vesszük el szó nélkül 2) ha már elvettük, dobjuk be a sajátunkat is a közösbe 3) a közös dolgok nem a mieink. Emellett tudom azt is, hogy a gyerekeknek maguknak kéne lerendezniük a dolgokat, egymás között, a szülőknek nem kéne beleszólniuk az ilyen kis pitiáner dolgokba, no de szerintem ez csak akkor érvényes, ha az Alapokat már tudják ezek a nyomorultak. Az alapvető szabályokat igenis a felnőtteknek kéne lefektetniük még egy játszótéren is, mert a gyerekek ösztönlények és ebbe (már a lefektetésbe) szerintem nem fér bele, hogy szó nélkül hagyjuk az udvariatlanságot, a bunkóságot a "rendezzék le maguk között" égisze alatt. Egy 4-5 évesnél ez már másképp működik, addigra azért nagyjából tudják, hogy mennek ezek a dolgok, no de mikor még épp elkezdik tanulni a viszonyokat nehogy már engedjük őket kialakitani a saját kis önző szabályaikat mindenféle kontroll nékül... Apicsába már.

10 megjegyzés:

  1. És milyen durvára igazad van!
    De gondolom, anyuka az árnyékban trécsel a barátnőivel eközben, nem?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem tudom eldönteni, mi a rosszabb, ha anyuka le se bagózza a gyerekét vagy ha ott áll fél méterre és szó nélkül elviseli, ha a pulya tolakszik vagy lezavarja a félénkebbeket a játékokról, mondván, hogy azok az övéi. :( Ebben az esetben az utóbbi volt, ezen is csesztem fel magam.

      Törlés
    2. Ez esetben kapnám le asszem anyukát a 10 körméről!

      Törlés
  2. Amellett, hogy tökre átérzem a problémát, mert az ilyen kölkökből lesz később az iskolai kötekedő, ha nem bánod, könnyesre vinnyogtam magam a stílusodon...:-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök. :) Én amúgy abban bizom, hogy az agressziv, fenyegető gyerekeket ki fogják közösiteni az értelmesebbek. (Arra nem is gondolok, hogy mindenki melléjük áll majd, mert félnek tőlük.)

      Törlés
  3. Csatlakozom Katity-hez. Röhögtem, de nagyon. Egyébként én az a típusú anyuka vagyok, aki simán rendezi a másik kölykét is, ha nem tetszik, amit csinál. Minap pl. Oli szemébe akarta dobni a homokot az egyik, aztán megígértem neki az anyja füle hallatára, hogy elverem, ha az anyja nem is teszi meg. :D Úgy gondolom, hogy az anyukákat is ki fogom osztani, hogy nevelje meg a kölykét, ha nem tetszik neki, amit csinálok. De az én gyerekemen ne töltse ki a mindenféle agresszióit. :D
    És szerintem is tök gáz, hogy nem mondják el a gyereknek, hogy ne legyél irigy, meg hasonlók. Én ilyenben mondjuk még nem futottam bele. Oli minden további nélkül megy oda bárkihez és elhozza a játékokat, de senki nem nézett rá görbén. Sőt! Kölcsönadják a biciklit, meg mindent.
    Én nagyon naiv elképzelésnek tartom, hogy a köcsög gyerekeket kiközösítik majd. Ezekből lesznek az agresszív, tolakodó, bandavezér gyerekek, akik kizárják majd a bandából a gyengébbeket és nem agresszíveket. Unokahúgi a gyengébb típust erősíti és nagyon sokat szenved amiatt, hogy csúfolják, kizárják a bandából stb-stb... Épp nem régen tartottunk neki három napos kiselőadást, hogy hogyan védje meg magát, meg hogy ne akarjon a bunkók közé tartozni, ha ő nem bunkó. Nem baj, ha kizárják, mert ő nem is olyan agresszív, meg hülye, mint azok, így nincs is köztük keresnivalója. Csak szegény nem talál barátot. :(

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát ezzel most jól megvigasztaltál, hogy nem talál barátot. :( Nálunk amúgy azért is gáz a helyzet, mert nem érti, mit kiabálnak rá és ettől baromira megijed. (Azt vettem észre, hogy mostanság amint magyar szót hall, felderül a képe és tök magabiztos lesz, ismeretleneket is ölelget, csak mert magyarok...)

      Törlés
    2. Nem könnyű most neki biztosan, de szerintem egy csomó pozitív dolog is kicseng majd ebből, hogy sokat van külföldön, meg járkál mindenfelé. :) Majd megtalálja magát / a helyét.

      Törlés
    3. Sajnos én is attól tartok, h Kreatív Hobbinak van igaza. Sajnos az ilyen agresszív kis pöcsökből lesznek a főnökök. Még kisiskolás koromban volt egy tök alacsony fiú az osztályban, meg egy dagadt is. Mindkettőnek inkább meg kellett volna húznia magát, de nem, mert agresszív típusok voltak, akiket nem is nagyon neveltek. Mindkettő másokat piszkált - pl engem is csúfoltak - gúnyolt és a közösség mögéjük állt inkább. Még a tanító néni is. Az áldozatok meg nyávogóssá, árulkodóssá minősítettek és jobban jártak, ha némán tűrtek.

      Törlés
    4. Ez igy gáz, szomorú, hogy ilyemik miatt kell aggódnunk. :( Nekem mákom volt, sosem csúfoltak, meg is haltam volna. :D

      Törlés