Ma délelőtt

Ma elautóztunk a Belgrave Square-re (10 perc volt, szép, széles, kis forgalmú utakon*) és miután játszóztunk, kiültünk a fűbe olvasgatni, játszani.
Hogy teljes legyen az idilli kép, a hasamra fektettem P.-t, hátradőltünk, megmutattam neki, hogy az ott az ég, azok ott felhők, majd megkérdeztem tőle, hogy mit lát a felhőkben (célozva ezzel arra, hogy milyen ábrát lát, cicát, halat, bármit), mire teljes lelki nyugalommal közölte, hogy repülőket. Tipikus két lábbal a földön járó férfi...

* Ez csak azért fontos, mert visszafelé pontosan 45 percig jöttünk, mert az a fosszar gps nem találta a műholdakat, folyton újratervezett és folyton egyirányú utcákba / zsákutcákba akart bevezetni, hopgy rohadna le. Már úgy káromkodtam, mint egy kocsis, mikor megláttam, hogy Dublin 8-nál járunk (Dublin 8, bakker), de aztán valahogy felismertem, hol vagyunk (elég messze) és onnan magamtól hazavezettem és kevésen múlt, hogy ki nem vágtam az ablakon azt a szart. Ennyit a technikáról, térkép meg táblák oszt kész.)