Bazzeg keményebbnek kell lennem, mert ez a gyerek a fejemre nő. Mostanság mindent kitalál, hogy miért nem alszik még lefekvés után (mert szempilla ment a szemébe, mert kér egy almadarabkát, mert szomjas, mert lenyelt egy hajszálat, mert nem éneklem elég hangosan az altatódalát stb)... Tegnap este, miután vittem neki almát (ez még a szorult időkből maradt, azóta a dolog megoldódott, de rászokott, hogy egy darab alma kell neki lefekvés után) meg adtam neki vizet is, kitalálta, hogy még banánt is kér, de miután mondtam, hogy ne fárasszon, választhat vagy nyugton fekszik vagy kimegyek, megfenyegetett, hogy ajjajj, sirás lesz belőle, majd rázenditett ilyen oltári erőltetett orditós-rilásra. (Szerencséjére két perc múlva abbahagyta...
Amúgy ez nem érdemel külön bejegyzést, de bef*sok azon, hogy minden nap előáll valami olyan szóval, amit életében mondjuk úgy kettőnél többször nem hallhatott. Az előbb például rámnéz vonatozás közben és aszongya: Amejika. Oké, ott van most AV, de szándékosan nem mondtam ezt el neki, mert egy 2,5 évesnek szerintem totálisan mindegy, hogy ott van-e az apja vagy mondjuk Tadzsikisztánban vagy a szomszédban, ha egyszer nincs itthon. Ez azért érdekes, mert más szavakat ötvenezerszer hallott már nyilvánvalóan, mégsem használja azokat. (Teszem azt kanapé, WC papir stb stb.)
Azért titokban büszke vagy rá, hogy milyen okos, nem? :-)
VálaszTörlésNa jó, ez a manipuláció elég durva...nem is tudom, mit lehet ilyenkor mondani, hogy jó, akkor bőgjél...?
Áááá, nem is titokban, nyiltan. :) Amúgy nem tudom, mi okos és mi nem, ezeket olyan nehéz belőni a gyerekeknél szerintem, én legalábbis sokszor nem tudom, néha mindenre rácsodálkozom, hogy jééé, ezt is tudja már, néha meg olyasmit várok el tőle, amiről később esik le, hogy hoppá, hát ez neki még nem megy. (Pl olvasás :D)
VálaszTörlés