Szilveszteri bazmeg

Jajj olyan rossz most, mert itt van ugye AV anyukája és senkinek nem tudok panaszkodni róla. Aranyos alapvetően, de olyan, de olyan nem talpraesett, hogy az valami borzalom. Nem tudom, hogy ez a korral jár-e, de olyan kevéssé kreativ, hogy a falat kaparom tőle néha. Például nem találja, hol a pohár. Bazmeg, mégis hol lehet egy pohár, a fürdőszobában? Tudja, hogy állunk ehhez a dologhoz, mert ezerszer elmondtuk már neki, hogy érezze magát itthon, ne legyen már vendég itt, használjon bármit, kutasson, szabad, a vibrátorokat úgyis eldugtuk, szóval hogy ne ugráltasson már minket fel minden kis hülyeség miatt, de nem, de nem, szinte egy lépést sem tud tenni a lakásban nélkülünk, röhej komolyan.
Emellett szerencsétlen olyan lassú, mint egy csiga, őrület... Már tegnap este mondta, hogy ma reggel bemegy a városba nézelődni, P. fél 8-kor kelt, ehhez képest 11-ig csak tötyörgött, hogy jaj, jaj, indulni kéne, igy-úgy, fél 12-kor elindult a buszmegállóba, majd 12-kor csöngetnek: visszajött, mert a busz nem állt meg előtte, mert nem tudta, hogy le kell inteni. Itt már majdnem sirtam kinomban. Angol tanár, volt itt vagy tizszer már és bakker azt állitja, hogy ő erről még sosem hallott, hogy Dublinban inteni kell a busznak. Hihetetlen. Anyu, aki egy szót sem beszél angolul, úgy közlekedik a városban, mint aki itt született, ő meg... (Végül bevittük mi kocsival amúgy.) Aztán három órája készit vacsorát (update: fél 5kor kezdte és fél 9-kor ettünk)... Fasirt lesz rizzsel.
Most tök úgy érzem, hogy elcsesztük a Szilveszterünket. Megint. Ha én főztem volna, 7kor szépen, mosolygósan megvacsiztunk volna (leves, főétel, desszert), mint karácsonykor és kész, nincs gond. Azért engedtem egyedül, hogy ő főzzön, mert úgy gondoltam, hogy AV eszi az én főztöm eleget az év folyamán, hátha szeretné, ha egyszer egy évben olyan legyen az ebédje / vacsorája, mint amilyen rég volt... Én hülye. Verem. A. Fejem. A. Falba.
Miért nem tudok soha, semmiből tanulni, miért?*

* Ez a csigaság / bénaság régi vitapontunk AV-vel is amúgy, hasonlit az anyjára ebben (is meg amúgy abban is, hogy egy lépést sem tesz szivesen anélkül, hogy engem ugráltatna, lásd az" átcserélem én a pelust szivesen, de csak ha idehozod a törlőkendőt meg a pelust is, jajj, törlést kérek a homlokomra, dobd már ki légyszi ezt a használt pelust, ha már úgyis állsz, te jobban tudod, hová való" vitáinkat), szóval ő is ilyen lassú, valószinűleg ez örökletes, nagyon kiváncsi vagyok, P. milyen lesz, nagyon bizom benne, hogy rám ütött, különben én agyf*szt fogok kapni tőlük pár év múlva. (A *-os rész leirása alatt 3x (háromszor) álltam fel, mert hol van ez**, hol van az, hol van amaz.)

** A tejföl. A tejföl baaaaaaaaaaaaaaazmeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeg. A HŰTŐBEN. (A többit már nem is tudom, tudattalanul cselekszem ma már csak, úgy döntöttem.)