Tudom, hogy többször háborogtam már az ir nevelés és terhességgondozás lazaságán, hogy nincsenek ultrahangok, hogy a gyerekek taknya egész évben lóg, hogy sok kölyökre 5 fok alatt sem adnak kabátot (!) (mondjuk ehhez nincs közöm, ezen nem háborgok, egyesek szerint én is rendszeresen alulöltöztetem P.-t), hogy a játszótéren / játszóházban teljesen szabadjára vannak engedve még a legkisebbek is - de amennyire bosszant ez a túlzott "felelőtlenség", annyira idegesit az otthoni mindenki-mindenbe-beleszól hozzáállás is és hogy ha Jó Anya vagy, akkor mindenen borzasztóra parázni kell, különben minek az ilyennek... hiszen tudjátok.
AV anyja rendszeresen, menetrendszerűen kiakad azon, hogy ha náthás a gyerek nem viszem orvoshoz azonnal, nem csöpögtetem az orrát és nem tömök belé vagy ötféle ilyen-olyan hatású gyógyszert. Mikor beszélgetünk, sajnálkozását fejezi ki, hogy óóó, drágaságom, hát miért hagynak téged szenvedni, ha elköhinti magát a Kis Drágaság már rémeket lát és elborzad, hogy nem adok szegény párának semmi köptetőt, semmi természetes vagy mű szart (az eszébe sem jut, hogy az otthon megszokott gyógyszerek itt egész egyszerűen nem kaphatók) valamint persze azon is húzza a száját, hogy 37,4-re én bizony nem fogok lázcsillapitót tömni senkibe, nem hogy a saját pulyámba... Szóval ehh.
Ilyenkor újra és újra hálát adok az égnek, hogy itt vagyunk és nem otthon.