Vagy két hete egy szentimentális rohamomban elénekelgettem P.-nek az Édes kisfiam-at, erre ma miután majdnem megfulladt egy epres vitamintól (szopogatta, szopogatta, majd egyszer csak nagyon elkezdett röhögni azon, hogy azt mondta, hogy has és gondolom félrenyelt a nagy poén közepette), szóval miután ezt túlélte valahogy, megölelgettem, mire megkért, hogy énekeljem el azt, hogy édes kisfiam, de az legyen benne, hogy nincs fontosabb, mint az almalé...
Komolyan, néha nem jutok szóhoz.
:) Gergő tegnap mondta valami kapcsán, hogy kisfiam. Elég bizarr volt hallani tőle. :)
VálaszTörlésNekem még mindig furcsa, hogy gyerekünk van. :D
VálaszTörlésNeha en is elcsodalkozom azon, h valakinek en vagyok az anyukaja :-)
TörlésNekem meg az a furcsa, hogy volt olyan, hogy ő nem volt. :)
VálaszTörlésKettős ez, mert sokszor én is azt hiszem, hogy már x nyaralásunkon is ott volt, holott nem; viszont - most ez hülyén hangzik - de csak lesek, ha az Anyja neve után nem Anyu neve kerül, hanem az enyém. :D
VálaszTörlés