Hétvége

Le vagyok maradva rendesen, úgyhogy csak gyorsan...
Szombaton délelőtt a Palmerstown Parkban jártunk, mert pénteken úgy bejött P.-nek, hogy újra oda akart menni, mi meg nem tiltakoztunk. Fél óra után szinte egyszerre fakadtunk ki, hogy mennyire elképesztően uncsi már, hogy október-november óta nem ment 5 fok fölé a hőmérséklet és gyakorlatilag fél éve akárhányszor kinn járunk, lefagynak az ujjaink szépen sorban... Utálom és unom már a telet, borzasztóra. Délután, mivel esett az eső, elautóztunk a Tallaght Adventure World-be és mig mi játszóztunk P.-vel, AV elment a Square-be bevásárolni. Az este szállás vadászattal telt, majd végül kikötöttünk annál a helynél, amit AV már vagy 2 hete kinézett, mondván az legalább ismerős, hiszen egyedül már háromszor aludt ott és eddig nem volt vele semmi problémája.
Vasárnap délelőtt szépen sütött a nap, már épp kezdtünk volna lelkesedni, hogy háháá, megjött a tavasz, mikor egyszer csak hallom ám, hogy valami nagyon kong... Igen, természetesen a szél volt az, a szokásos 100-120 km / órás. Hogy mégse érezzük, hogy be vagyunk zárva, elmentünk Dollymount-ra és nagyjából 5 percre kiszálltunk a kocsiból, hogy érezzük, tényleg annyira fúj a szél, hogy ha nem fognánk P. kezét, akkor simán arrébb taszajtódna egy-egy csintalanabb lökésnél. Délután Artúrékhoz voltunk hivatalosak, úgyhogy délben gyorsan összedobtam egy kalácsot (ezúttal több cukorral, mint múltkor, mert a legutóbb kicsit édestelenre sikerült a dolog), majd 4 körül, miután megvettük a repjegyeket SF-ba, végre neki is vágtunk a délutánnak. 7 körül értünk haza, szép volt, jó volt, P. is szépen viselkedett és a lányok is aranyosak voltak, mi meg kicsit lenyugodtunk, hogy végre van szállásunk és repjegyünk is. (Tulképp ez volt a hétvége nagy előrelépése.)