Oldalak

2013. május 3., péntek

A csütörtök jelzőt se kap 2

Tegnap délután folytattuk kaliforniai ámokfutásunkat. Ezúttal Cupertino-ba mentünk (ahol talán az Apple központ van, de ez nem biztos), még hozzá a Veterans Memorial Parkba. Bár délelőtt beállitottam, hogy a gps ne vigyen fel semmilyen autópályára, hogy, hogy nem, a kis szemét elfelejtette ezt a beállitást és mondanom sem kell, hogy mivel az autópályás útvonal kb 2 perccel rövidebb volt, mint a másik, igy kénytelen voltunk felhajtani az egyik Durva Útra a sok közül. Maga az autópályán való haladás amúgy nem is lenne gáz, nyomja az ember és kész, ami engem viszont kikészit, hogy képtelen vagyok fél mérföldön belül öt-hat sávot váltani, miközben 100-110-el repesztek (és a körülöttem lévők meg 130-140-el). Ennek következtében természetesen nem tudtunk ott lefordulni, ahol kellett volna, szóval keringtünk, mint az idióták az egyik autópályáról a másikra, miközben úgy szoritottam a kormányt, hogy attól féltem, hogy vizet fogok belőle préselni, mint a Vasjankó. No ezt nem részletezem tovább, a lényeg, hogy épen megérkeztünk a parkba, ahol persze P. jött a szokásos Nyanya felvesz-ével, mert volt pár liba a láthatáron és azoktól ő fél. (Ha nem látott libákat, akkor úgy érvelt, hogy homokos a járda (!), azért nem akar gyalogolni.) Odafelé még cipeltem kicsit (30 fok, tűző napsütés, 16 kilós gyerek: fogyás oké, úgy izzadtam, mint egy ló, pedig alapból cseppet sem szoktam), visszafelé viszont már nem voltam hajlandó megengedni, hogy belém csimpaszkodjon, igy volt sirás-rivás-nyikorgás-nyavalygás dögivel, de hát ez van, igy jártunk. Maga a park amúgy gyönyörű volt: középen volt egy kis tó, amit át- meg átszelt néhány hid és a játszó is jó volt, igaz, P. nem volt hajlandó itt sem csúszdázni, csak hintázott, hintázott végtelenül. (Mióta itt vagyunk, nem akar játszózni, csak hintázik illetve ha van periszkóp, akkor abba nagy kegyesen belenéz. Feltéve, ha nem homokon kell átjutnia ahhoz, hogy belekukkantson...) Mondjuk ennek a rengeteg hintázásnak van is eredménye: ha lehet (értsd ha a sima hinta alatt nem homok van, hanem gumibeton), most már mindig a nagyok hintáját választja a bébihinta helyett, tök ügyesen tud már egyensúlyozni, olyan mutatványokat levág, hogy csak lesek. Hazafelé ügyesen kihagytuk amúgy az autópályát, nagyjából tényleg 2 perccel volt igy hosszabb az út. Este még elautóztunk a Ross-ba, ami egy cipő-, ruha- és játékbolt, ha jól értelmeztem, P. kapott is egy Mickey-s pólót és kinéztünk neki pár játékot a szülinapjára is. (Benéztünk a DDdiscounts-ba is, de botrányos volt, a játékos rész pl igy nézett ki):


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése