Ahogy leszalltunk Dublinban, teljes megdobbenessel tapasztaltuk, hogy tuz a nap. Bar 16 fok van, de nem esik es a szel is elviselheto, ugyhogy nagy az orom, ha felnezunk az egre, tok olyan, mintha haza sem jottunk volna. Ha kisse lejjebb emeljuk a tekintetunket, akkor persze mar feltunik, hogy nem Amerikaban vagyunk, miutan az utcak telis-tele vannak emberekkel: setalo, gyaloglo, andalgo ferfiak es nok tomege hompolyog az utcan. Hihetetlen, hogy itt tomegkozlekedes hianyaban (+ mert mindig dugo van a kozpont 5-6 km-es korzeteben) a jonep gyalog kozlekedik, teljesen elszokott mar a szemem ettol. Tegnap este egyebkent az egyik ismerosom felreertett es azt hitte, Magyarorszagra erkeztunk meg, pedig nem, meg csak Irorszagban vagyunk, amit mi sem bizonyit jobban, hogy miutan ma leejtettunk egy dobozos tejet es az kifolyt, azonnal ott termett egy Tesco dolgozo es aggodva kerdezte meg, hogy jol vagyunk-e. Mi.