Bár ma reggel nem igazán volt kedvem kimozdulni, végül összeszedtem magam és nekivágtunk játszóterezni, mivel az eredeti tervemet, hogy elmegyünk a
Science Gallery-be, keresztülhúzta a tény, hogy hétfőn zárva tart a hely. (Sokáig abban a hitben éltem, hogy hétfőn minden múzeum zárva van, de mivel mostanság bármit néztem, minden nyitva volt hétfőn is, teljes lelki nyugalommal készültem a Science Gallery-be, mert biztos voltam benne, hogy nyitva van, erre tessék.) Szóval Ballymun-t céloztuk meg játszó-ügyileg (igen, nem kedves az életem) és sorba jártuk a Coultry Parkot, a Shangan Parkot és a Whiteacre Crescent-et. Az első játszó még jó volt (főleg a többi fényében), de a második kettő... Botrány. Csupa üvegszilánk, graffiti, kosz, dzsuva volt mindkettő, menekültünk is el, mint annak a rendje. Artúrék szerint ha jó környéken lakunk, akkor a gyerekeket kamaszkorukban is megóvhatjuk egy csomó dologtól, de mivel a város keresztül-kasul autózása során újra és újra kénytelen vagyok megállapitani, hogy Dublin 80%-a rossz környék, kicsit elbizonytalanodtam, meddig is engedhetjük, hogy P. megszokjon itt, mikor kell azonnali váltásra adnunk a fejünket...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése