Gondolatrendező

Ma anti-halogató napot tartok, borzasztó, mi minden szart kéne csinálnom hónapok, hetek óta és képtelen vagyok nekiállni a dolgaimnak. Le sem irom, mi minden feladatom van, mert csak elszomorodom (meg különben is, tegnap már irtam egy to do listát). Ma foglaltam időpontot a 2. genetikai ultrahangra, Magyarországra. Szeptember 6. Hurrá. Persze ez nem ment csak úgy, sittysutty, ugyanis ezer dolgot kellett figyelembe venni és ebből kb utolsó volt az, hogy pontosan mikor is végzik ezt a vizsgálatot. (Az otthoni protokoll szerint a 18.-20. hét között a legoptimálisabb, az irek szerint pedig a 20.-24. hét között, hát agyaltam és leveleztem párat a kórházakkal meg a védőnővel is, hogy kideritsem, hogy akkor hogy is van ez... Most 21 + 2 leszek a vizsgálat idején, az irek szerint ez szuper, a magyarok szerint kicsit késő (gondolom ez azért van, mert az irek örülnek, hogy juhúú, igy jó sok minden látszik már, a magyarok meg aggódnak, hogy ha gond van, akkor már igen nehéz közbelépni - az ireknél ugye ez nem szempont, majd Isten eldönti, mi lesz).) No szóval az volt a gond, hogy viszonylag kötött az időpont, de augusztus végén már horrorárban mennek a repjegyek (200 a legolcsóbb csomag és biszbaszok nélkül), szeptemberre viszont még viszonylag elviselhetők az árak (130-160 csomag és biszbaszok nélkül), attól függően, mikor megyek / megyünk. És itt bejött a következő kétes kérdés, hogy egyedül megyek-e (ebben az esetben a drágább jegy sem gáz, mert egy főnél még oké, esetleg csomagot sem viszek és megjárom az utat 4 nap alatt) vagy P.-vel (ekkor viszont már 80-140 euró különbség van a drága és olcsóbb jegyek között és biztosan kell csomag, ráadásul ekkor csak bizonyos napokon mehetünk, mert gondolom P. nem dijazná, ha éjfél után szállna le a gép)... Mivel AV-vel nem tisztáztuk, jön-e velem P. vagy sem (utóbbi esetben ugye neki szabit kell kivenni), nem akartam egyedül dönteni, mi legyen, viszont mivel péntek van és a hétvégén a kutya sem fog időpontot adni nekem, engem viszont piszkosul izgatott a dolog, hogy most mi legyen, a különböző lehetőségeket felvázolva egy A4-es lapon (jön P., nem jön P.; augusztus végén repülünk / repülök vagy szeptember közepén; rövid időre vagy 10 napra) összevetve azzal, hogy mennyibe kerülnek a jegyek és a különböző opciók hány nap szabit emésztenek fel, kiokumláltam pár időpontot, ami bárhogy döntünk (már hogy hányan megyünk, mennyi időre és mikor) mindenképp jó repjegy árban is és abból a szempontból is, hogy a vizsgálatnak értelme is van. Ez a számolgatás-latolgatás röpke 1,5 órámat emésztette fel, tudom, undoritó, de mindenképp szerettem volna ma tudni, hogy van időpontom és az kivitelezhető is. Hétvégén tehát - többek között - repjegy vásárlás vár, ehhez viszont kéne tudnunk, mi van az ovikkal, a childminderekkel, jön-e P. vagy sem, áááá, őrület.

Ja és reggel zuhanyzás közben a zuhanycsövet ledobta a csap, azaz azt is sürgősen meg kell oldani, mert én fürdeni nem szeretek, fél kézzel meg nem lehet zuhanyozni vagy legalábbis csak igen groteszk módon. 

P. amúgy délelőtt szinezett egy csomót, eddig abszolút nem izgatta a dolog, de most hirtelen kérte, hogy ugyan, hadd szinezhessen már ki némi zöldséget (kapott egy vagdosós játékot névnapjára, azóta zöldség-lázban ég, már hogy meg nem kóstolja őket, de nagyon izgatja, mik a zöldségek, mik a gyümölcsök, esténként az a program, hogy alvás előtt kéri, hogy soroljam fel, mit szeret a legvilágon és akkor mondanom kell mindenfélét, ő meg rávágja, hogy szereti-e vagy sem) és szerintem egész ügyesen csinálta. Az összekötős feladatokon is meglepődtem, azt hittem, erre képtelen lesz és tessék, a legelső összekötése lett a legszuperebb, onnantól már kapkodott, de azért azok is elfogadhatóak lettek, de az első, hát ott ámultam-bámultam, komolyan. A kis a betűig amúgy még mindig nem jutottunk el, a feladatok már megvannak az agyamban, de még nem állitottam össze a hozzávalókat, jaj, még ez is hátravan, jaj.